Alap-, közép- és főiskolák szűnhetnek meg

Peter Pellegrini beruházásokért felelős kormányalelnök, volt oktatásügyi miniszter szerint az iskolák még nem lettek a kívánt mértékben megreformálva, s egyben arra figyelmeztetett, hogy például a városokban sok a félig üres intézmény. A karcsúsításhoz – legyen szó bár iskolák, vagy éppen osztályok bezárásáról - szerinte a megyei városokban kellene hozzálátni, majd azt járási szinten folytatni. „Ha ma a 20 évvel ezelőtti létszámhoz képest felével kevesebb gyerekkel rendelkezünk, miközben a hálózat csak harmadával csökkent, akkor valahol hibát vétettünk” – mutatott rá Pellegrini.

Az oktatásügyi minisztérium elismerte, hogy változtatásokra készül az iskolai hálózat tekintetében. „Az iskolák és iskolai létesítmények hálózatának optimalizálása a kormány programjának megfelelően elsősorban az alapiskolák felső tagozataira és a középiskolákra összpontosít. Azonban még mielőtt mindez megkezdődne, szakmai eszmecserére van szükség, ahogy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) s más egyéb releváns szereplővel is kommunikálni kell, nehogy elegendő kapacitás nélkül maradjunk“ – fejtette ki Martina Slušná, a szaktárca kommunikációs osztályának munkatársa.

Alena Petáková, a Szlovákiai Alapiskolák Szövetségének (ZZŠS) elnöke szerint az iskolák ésszerű mértékben történő megszüntetése mellett vannak, amelynek az ország teljes területét érinteniük kellene. „Nehogy megtörténjék az, hogy megint csak az alapiskolák számát csökkentik majd, illetve, hogy csakis annak kelljen majd alkalmazkodnia. Ennek en bloc kell végbemennie. Az alapiskolák már átestek a racionalizáción, amikor a falvak és a városok alá lettek rendelve. Akkoriban sok iskolát felszámoltak. Az efféle racionalizáció a középiskolák esetében nem ment végbe, míg a főiskolák inkább tovább terjeszkedtek“ – állapította meg Petáková.

Véleménye szerint a módosítások nem valósíthatóak meg az íróasztal mögül. A falvakat, városokat felkeresve meg kell ismerkedni az aktuális helyzettel. Figyelembe kell venni, hogy van-e a közelben másik iskola, milyenek a diákok körülményei és más hasonló szempontokat is számításba kell venni. Az iskolalátogatás főként az alapiskolák alsó tagozatos diákjai számára jelent komoly feladatot. A középiskolások esetében mindez már kevésbé problematikus. Petáková elismerte, hogy akadnak félig üres iskolák, ám másrészt emlékeztetett arra, hogy olyan iskolákról is tudnak, amelyek lehetőségeik folytán már nem tudnak újabb osztályokat nyitni, noha volna rá igény.

„Az oktatásügyi minisztérium spórolna azon, ha néhány iskolát beszüntetne. A gond csupán az, hogy akkor ezt a pénzt viszont látnánk a regionális szintű oktatásban, nem pedig másutt. Egyszerűen, ha pénzt takarítanak meg, akkor vissza is kell folyatni“ – véli a az alapiskolák szövetsége nevében Petáková.

Az iskolák számát a diáklétszám alsó és felső határát meghatározó, szeptembertől hatályba lépő módosított oktatásügyi törvény is megtizedelhetné. Az új szabályozás értelmében az alapiskolák első osztályában legalább 11 diáknak kellene helyet foglalnia, míg a 2-4. évfolyamban 13-an, az 5-9. osztályban pedig már legkevesebb 15-en kellene lenniük. Petáková ennek ellenére nem gondolja, hogy ez az iskolák likvidálásához vezetne. „A fenntartón múlik, hogy képes-e a szükséges forrásokkal ellátni az iskolát, vagy sem. Egy ilyen lehetőség is fennáll. Mindez nem is járul majd olyannyira az iskolák felszámolásához, de bizonyos évfolyamok kevésbé lesznek majd telítettek“ – tette hozzá Petáková.

A ZMOS elsősorban a közép- és főiskolák esetében látja elengedhetetlennek a karcsúsítást, amit a színvonaluk emelése érdekében a munkaerőpiaci követelmények szempontjából is fontosnak tart. A ZMOS szerint az oktatásügyi intézmények létszámcsökkentésének „felelősségteljes elemzés” alapján az alapiskolák némelyikét is érintenie kellene. „Céljául az alapiskolák célirányos és komplex elhelyezését kellene kitűznie. Míg Szlovákia egyes régióiban felszámolások, vagy összevonásuk következhetne be, addig másutt majd iskolákat kell építeni, s az alapvető feltételek megteremtése érdekében bővíteni kell majd kapacitásaikat” – fejtette ki a ZMOS ügyvezető alelnöke, Jozef Turèány.

Mint azt a továbbiakban közölte, a karcsúsítás során egyéb mutatókat, így pl. az egy tanárra eső diák-, illetve osztálylétszámot, vagy éppen az egy év viszonylatában esedékes tanítási napok számát is figyelembe kell majd venni az OECD-átlaghoz mérten.

Az iskolabeszüntetés, karcsúsítás során a végzős diákok munkaerőpiaci érvényesülése is meghatározó szempont lesz. František Tamašoviè, a Középiskolai Szakképzés Fejlesztéséért Egyesület (ZPRSV) elnöke szerint az egyes megyék közti különbségekből fakadóan nehéz megállapítani, melyek azok a szakirányok, amelyekből túltengés van, hiszen míg az egyik régióban egy adott szakmából túltengés mutatkozik a piacon, másutt hiányszakmaként tarthatják számon.

„Hogy ez objektív legyen az optimalizációs folyamatba a szociális partnereknek, a munkáltatóknak is be kellene kapcsolódnia, akik képesek megmondani, hogy miből mennyire van szükség. A kérdésben a szakképzését felelős megyei tanácsoknak kellene döntő szerepet kapnia. A megyefőnök rendszerint az elnök szerepét tölti be az említett tanácsokban és tisztában van az adott megyére való hatásfokkal, azaz nagyon fontos lesz, hogy az egyes megyék sajátosságai összevetésre kerüljenek“ - pontosított Tamašoviè.