Agyonlőtték egy kelet-ukrajnai város polgármesterét
A városvezetőt a polgármesteri hivatal belső udvarán találta meg az épület egyik őre. A politikus kórházba szállítás közben, a mentőautóban halt bele sérüléseibe.
A hatóságok két, kilenc milliméter kaliberű töltényhüvelyt foglaltak le a gyilkosság helyszínén. Nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a férfit politikai tevékenysége miatt ölték meg.
Sztarobilszk az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt álló területen, Luhanszktól mintegy 100 kilométerre északra fekszik.
A 44 éves Zsivaha Sztarobilszk városában született. Korábban tagja volt a kijevi Majdan-tüntetések nyomán hivatalából menesztett volt államfő, Viktor Janukovics mögött álló Régiók Pártjának, a párt színeiben pedig a Luhanszk megyei tanácsnak. A tavaly októberi helyhatósági választásokon nyerte el szülővárosa polgármesteri tisztségét a 2011-ben alapított, parlamenten kívüli Mi Régiónk elnevezésű párt jelöltjeként.
A polgármester korábbi nyilatkozataiban támogatta a Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrán bizalmasaként ismert Viktor Medvegycsuk, az az Ukrán Választás nevű társadalmi mozgalom vezetője elképzelését Ukrajna szövetségi állammá történő átalakulásáról.
Porosenko aggódik a szakadárok tűzszünetsértései miatt
Aggodalmának adott hangot Petro Porosenko ukrán elnök amiatt, hogy a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok számos alkalommal megsértik a tűzszünetet, ráadásul a minszki megállapodások alapján tiltott fegyverekkel - adta hírül az ukrán elnöki hivatal hétfő éjjeli közleményében.
Petro Porosenko, Frank-Walter Steinmeier német és Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter a "normandiai négyek", azaz Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország külügyminisztereinek március 3-ai párizsi találkozója előtt egyeztette álláspontját Kijevben a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezéséről. A felek megállapították, hogy a teljes fegyvernyugvás eléréséhez Oroszország politikai akaratára van szükség.
Az ukrán államfő kiemelte annak fontosságát, hogy az EBESZ-megfigyelők eljuthassanak a szakadárok által megszállt terület minden pontjára, beleértve az általuk ellenőrzött ukrán-orosz határszakaszt. "A felek megvitatták továbbá egy nemzetközi misszió jelenlétének lehetőségét a Donyec-medencében, mint fontos előfeltételt ahhoz, hogy a helyhatósági választásokat az ukrán jogszabályoknak és az EBESZ alapelveinek megfelelően tartsák meg" - közölte az elnöki hivatal.
A német és a francia külügyminiszter kedden ukrán kollégájukkal, Pavlo Klimkinnel folytattak megbeszélést. A találkozót követő sajtótájékoztatón az ukrán diplomácia vezetője kijelentette: Oroszország úgy akarja visszaintegrálni a Donyec-medencét Ukrajnába, hogy az továbbra is orosz befolyás alatt maradjon. Moszkva fő célja ezzel, hogy tovább destabilizálja Ukrajnát - tette hozzá.
Klimkin szerint a tavaly februári minszki megállapodásban rögzített alkotmánymódosításnak azt a célt kell szolgálnia, hogy a Donyec-medencében élők kapjanak lehetőséget az önigazgatásra. Leszögezte ugyanakkor, hogy az alkotmány módosítása nem legitimálhatja a szakadár területek jelenlegi vezetőit, akik meghamisított eredményű választások útján kerültek hatalomra.
Steinmeier újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az ukrán alkotmány módosítása továbbra is lényeges, de jelenleg nem elsőrendű fontosságú a rendezési folyamatban.