Aggódik a török média helyzete miatt az ENSZ és az EBESZ

David Kaye szólásszabadságért felelős ENSZ-különmegbízott és Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője közös állásfoglalásban bírálta a török kormányt legutóbbi intézkedései miatt.

A török hatóságok szerdán összesen 47 újságíró ellen adtak ki elfogatási parancsot a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások keretében, továbbá számos szerkesztőséget szüntettek meg az elmúlt 24 órában.

A független újságírók letartóztatása és a nyomtatott, valamint az elektronikus média bezárása nagy kárt okoz a törökországi közéletnek - figyelmeztettek a nemzetközi szervezet szakértői. Egyúttal szorgalmazták, hogy a török hatóságok gondolják újra döntéseiket és erősítsék meg a sajtószabadság melletti elkötelezettségüket.

Az intézkedések drasztikusak, sokkolóak és példátlanok Törökország utóbbi éveit tekintve - hangsúlyozta az ENSZ különmegbízottja.

Az állásfoglalás tartalmazza azt is, hogy a török kormány a rendkívüli állapotra hivatkozva elrendelte három hírügynökség, 16 tévécsatorna, 23 rádióadó, 45 újság és 15 magazin szerkesztőségének bezárását, blokkolta húsz weboldal elérhetőségét és 29 kiadó működését vonta vissza.

A német külügyminiszter bírálja "a minden mértéket felülmúló" török tisztogatást

Bírálta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a meghiúsult puccskísérlet óta a török kormány által folytatott tisztogatást, mondván, hogy az "felülmúl minden mértéket".

Steinmeier a Ruhr Nachrichten című regionális lapnak adott - a lap pénteki számában megjelenő, de egyes részleteiben már csütörtökön nyilvánosságra hozott - interjújában azt mondta: szerencse, hogy a puccsot sikerült megakadályozni. "Azonban amikor 10 ezer közalkalmazottat, tanárt és bírát elbocsátanak, több ezer iskolát és oktatási intézményt bezárnak és újságírók tucatjait tartóztatják le, méghozzá anélkül, hogy sikerült volna bizonyítani bármiféle közvetlen kapcsolatukat a puccsal, akkor bizony nem lehet hallgatni" - mondta.

Eközben Winfried Kretschmann baden-württembergi tartományi miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban beszámolt egy levélről, amelyet a török konzulátustól kaptak, s amelyben azt kérték tőle, hogy vegyék számba a Gülen-mozgalom által irányított (baden-württembergi) intézményeket, iskolákat, szervezeteket.

Az ankarai vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot véli a puccs hátterében, s noha ő ezt határozottan cáfolja, valóságos hajszát indított a "gülenisták" leváltására, őrizetbe vételére.

"Na ez olyasmi, amit nem fogunk megtenni" - szögezte le a német politikus, hozzátéve: "itt senki ellen nem lehet ok nélkül eljárást indítani".