Adatátvitel az emberi test segítségével
Az Ericsson Connected Me elnevezésű technológiája az emberi test elektromos vezetőképességét használja adattovábbításra. A kísérleti fázisban 6-10 Mbps sebességet értek el a mérnökök, és a kiadott sajtóközlemény szerint csak karnyújtásnyira van a 20 Mbps-os átvitel. (Az összehasonlítás kedvéért, a HD-TV videó üzemeletetéséhez 12-16 Mbps sebesség szükséges.) A technológiával sikeresen továbbítottak zenét és okostelefonnal készített fotót két eszköz között, csupán érintés útján.
A bemutatón használt okostelefonokat kapacitív adatátvitelre képes speciális digitális áramkörrel látták el, melyből egy lap továbbította a jelet az emberi testbe. A vevő oldalon egy hasonló lap és áramkör fogadja az üzenetet. Az információt úgy küldik el, hogy a feszültséget az átvivő elektródánál modulálják, miközben a vevő elektródánál a potenciálváltozásokat érzékelhetővé teszik. A potenciálváltozással párhuzamosan az emberi testen gyenge áram halad át. A fizika nyelvén ezt kapacitív csatolásnak nevezik.
A saját testünk szolgálhat elektromos áramkörként, ha ki akarjuk nyitni a gépkocsinkat vagy a szállodai szobánkat. Ha az üzletben fizetünk, megtehetjük egyetlen érintéssel, ha a nyomtatóhoz akarjuk csatlakoztatni telefonunkat, szintén. Hasonlóképpen akár egy kézfogással cserélhetünk személyes információkat egymással (névjegykártyákat, telefonszámokat) vagy közölhetünk egészségi állapotunkra vonatkozó adatokat orvosunkkal. Nagy átviteli sebességet igénylő kapcsolat esetén zeneszámokat, videókat multimédiás tartalmakat is megoszthatunk egymással azonnal, csupán egy érintéssel.
Bár a Connected Me technológia csak most került ki a laboratóriumból, az Ericsson már mérésekkel bizonyította, hogy a laboratóriumi eszközök teljesen megfelelnek az olyan kereskedelmi készülékekkel szemben támasztott követelményeknek, mint például az okostelefonok. A cég szerint már most megállapítható, hogy a megoldás nem veszélyes az emberre, az alkalmazott áramerősség alacsony. A mérésekhez az ICNIRP (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection - Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelmi Bizottság) specifikációját használták, amelyet az Egészségügyi Világ Szervezet (WHO) hagyott jóvá.
