A vízummentességről szóló EU-javaslatot ünnepli a török sajtó

"Schengeni győzelem" - írta címoldalán az Aksam című kormánypárti napilap. Az újság már tényként kezeli, hogy júliustól a törököknek nem kell majd vízum a schengeni övezetbe. A lap emlékeztetett: a folyamat akkor kezdődött, amikor Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török elnök még miniszterelnök volt. A Star fel is idézte Erdogan 2013. decemberi 13-i szavait: 3 és fél év múlva vízummentesen utazunk Európába.   

A Habertürk című napilap "történelmi fordulatnak" nevezte a szerdai előterjesztést. Az újság hangoztatta: július 1-től jön a "vízummentes Európa". A Vatan arról számolt be, hogy Törökország "bevette a kritikus kanyart", és ezzel "megnyílt Európa kapuja".   

A Yeni Safak című kormányközeli napilap úgy fogalmazott: "A vízummentes unió láthatólag rendben". A végső célunk azonban a teljes uniós tagság - utalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdai szavaira a lap.   

A Türkiye című napilap hangsúlyozta, hogy az EB pozitív javaslatával elméletileg már meg is adta a vízummentességet, és "tiszta az Európába vezető út".   

A kormánykritikus Cumhuriyet elismerte, hogy "zöld jelzést kapott" a vízummentesség, bár nyomatékosította, hogy feltételesen és szeptemberig csak korlátozottan.   

A Sözcü című ellenzéki, kemalista napilap arra az öt megmaradt feltételre hívta fel a figyelmet, amelyet az Európai Bizottság szerdai előterjesztése szerint Törökország eddig nem teljesített. Az újság ezek közül kiemelte az Európai Unióval való igazságügyi együttműködésre, az adatvédelmi szabályokra, valamint a terrorizmuselleni törvényekre vonatkozó lépéseket.

Fenntartásokkal fogadták a német CDU/CSU-ban Brüsszel javaslatát a török vízummentességről

Fenntartásokkal fogadták Németországban az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióban (CDU) és bajor testvérpártjában, a Keresztényszociális Unióban (CSU) az Európai Bizottság javaslatát a Törökországgal szembeni vízumkényszer feltételes eltörléséről.

A ZDF országos köztelevízió csütörtöki összeállítása szerint a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójában erős kételyekkel viszonyulnak a vízumkötelezettség megszüntetésének ügyéhez. Sokan attól tartanak, hogy a török állampolgárok vízummentessége az "irreguláris migráció" fölerősödéséhez vezet - mondta Wolfgang Bosbach, a frakció egyik vezető belügyi szakpolitikusa. Ezért ki kell építeni egy központi be- és kiutazási nyilvántartást, és egy "vészfékre is szükség van arra az esetre, ha valóban megerősödik az illegális bevándorlás" - mondta a CDU-s képviselő.

A frakció egyik CSU-s szakpolitikusa, Stephan Mayer szerint az a veszély fenyeget, hogy a menekültválság miatt szakmai ügy helyett politikai kérdésként kezelik a török állampolgárok vízumkötelezettségének ügyét. Ezt feltétlenül el kell kerülni, nem szabad politikai indíttatásból engedményeket tenni, és nemcsak biztonsági okok miatt, hanem azért is, hogy az EU ne adjon "rossz ösztönzést" más országoknak, például Ukrajnának.

Joachim Herrmann bajor belügyminiszter korábbi nyilatkozatait megerősítve hangoztatta, hogy szó sem lehet teljes vízummentességről egész Törökország számára, mert a Törökországon belüli konfliktusokat nem szabad behurcolni Németországba. A CSU-s politikus hozzátette, hogy nem ellenezne vízumkönnyítéseket a török üzletemberek számára, de a teljes körű vízummentességet elutasítja. A nyugat-balkáni országokkal szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízumliberalizáció a menedékkérők számának gyors emelkedésével jár - emelte ki Joachim Herrmann.

Angela Merkel kancellár szerda este Abe Sindzó japán kormányfővel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy a vízummentesség megadásának feltételéül szabott követelmények teljesítésében elért eredmények alapján "reális esély" van arra, hogy Ankara a többi feltételt is teljesítse.

Az Európai Bizottság szerdán közölte, hogy javasolja a Törökországgal szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer eltörlését, de csak feltételesen, abban az esetben, ha Ankara mind a 72 feltételt teljesíti. A testület szerint a török félnek a korrupció megelőzése, a rendőri és az igazságügyi együttműködés, az adatvédelmi szabályok és a terrorizmus elleni törvények ügyében kell még lépnie ahhoz, hogy megfeleljen valamennyi feltételnek. Az ügyben az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat összefogó uniós intézménynek, az Európai Unió Tanácsának kell dönteni a bizottság javaslata alapján.