A visegrádi házelnökök üdvözölték az új ukrán vezetést

A visegrádi országok parlamenti elnökeinek pénteki találkozóját követő budapesti sajtótájékoztatón Kövér László házelnök kiemelte: a nyilatkozatban felhívták a figyelmet a veszélyekre is, így a kibontakozó krími eseményekre és arra, hogy nem lehet elfeledkezni az európai demokratikus értékek, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.

Kérdésre válaszolva Kövér László közölte: az új ukrán házelnöknek küldött gratulációját kiegészítette a nyelvtörvény visszavonása miatti aggodalmaival. Az európai normák betartásának része a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása is - mutatott rá. Mint mondta, a kisebbségi jogok biztosításával az ország nem szívességet tesz, hanem ez a kötelezettsége, e nélkül demokráciára hivatkozni "üres szócséplés". Nem állítja senki, hogy a nyelvtörvényt alkalmazták volna Viktor Janukovics korábbi elnök idején, de a jogszabály visszavonása visszalépést jelent, és azért is fontos a törvény, hogy az ott élő 12 millió orosz is a hazájának érezhesse Ukrajnát - közölte.

Ewa Kopacz, a lengyel szejm elnöke emlékeztetett: a négy visegrádi országból három Ukrajna szomszédja. Ukrajna megérdemli a támogatást, miközben a polgári társadalom, a demokratikus állam alapjait fekteti le, és ezért a V4 házelnökei mindenképpen egy hangon akartak megszólalni az ügyben - mutatott rá.

Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke hangsúlyozta: olyan helyzet állt elő Ukrajnában, amilyenre korábban nem számítottak. A szituáció gyorsan változik és nagyon veszélyes, ezért minden lehetséges nemzetközi fórumot igénybe kell venni, hogy enyhítsék a feszültséget. Megjegyezte: Varsó nem kapott információt arról, hogy az ukrajnai lengyel kisebbség helyzete romlott volna a történtek miatt.

Milan Štìch, a cseh szenátus elnöke közölte: a korábbinál szorosabb kapcsolatok kiépítésére kell törekedni Ukrajna keleti felével is, nem szabad elfeledkezni az országnak arról a részéről sem. Ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai helyzet mellett szem előtt kell tartani a keleti partnerség kezdeményezés többi országával és a nyugat-balkáni államokkal ápolt kapcsolatokat is.

Jan Hamáèek, a cseh parlament képviselőházának elnöke szerint mind a négy visegrádi országnak fontos Ukrajna, ezért tenniük kell a helyzet enyhítéséért. Mindenképpen politikai megoldásra van szükség, párbeszédet kell folytatnia minden érintett félnek - vélekedett. Elmondta: súlyos hiba, hogy eddig a nyugati delegációk nem látogattak el az ország keleti részére, ugyanis Ukrajna minden részét egyenlően kell kezelni. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy Kelet-Ukrajnában nincs akkora bizalom az EU iránt - jegyezte meg.

Renáta Zmajkovièová, a szlovák parlament alelnöke kiemelte, az ukrán helyzet nagyon törékeny, ezért azt az üzenetet akarnak közvetíteni az országnak: segítenek, hogy a demokratizálódás folyamata zökkenőmentes legyen.

Kövér László arról is beszélt, hogy eredményes volt a találkozó, hiszen sikerült közös álláspontra jutni a felvetett kérdésekben, ami hozzájárul a V4 működésének erősítéséhez és jövőbeli sikereihez. A visegrádi csoport 1991 óta működik, eredetileg a részt vevő országok euroatlanti integrációját szolgálta, és miután ez sikeresen lezárult, ma már más országoknak segítenek, átadják a tapasztalataikat, azt próbálják elérni, hogy az európai integráció újabb partnerek csatlakozásával legyen minél erősebb - mondta. Beszámolt arról, hogy megállapodtak, a V4-es házelnökök évenkénti találkozójának hatékonyabbá tételére a szakbizottságok is egyeztetnek. Emellett arról is döntöttek, hogy az uniós parlamentközi konferenciák napirendjén szereplő kérdésekben igyekeznek közös álláspontot kialakítani.


Martonyi: a nyelvtörvény ügyének rendezését ígérte Jacenyuk a V4 külügyi vezetőinek

A visegrádi országok külügyi vezetői ígéretet kaptak az újonnan kinevezett ukrán kormányfőtől arra, hogy mihamarabb rendezik Ukrajnában a kisebbségi nyelvtörvény ügyét - közölte Martonyi János külügyminiszter pénteken Kijevben az MTI-vel.

A V4-ek külügyi vezetői pénteken az ukrán fővárosban megbeszéléseket folytattak Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel, Andrij Descsica ideiglenes külügyminiszterrel, Vitalij Klicskóval, az Ütés (UDAR) párt elnökével és Olekszandr Jefremovval, a kormányváltás nyomán ellenzékbe vonult Régiók Pártjának frakcióvezetőjével. Találkozójukon Jacenyuk elismerte, hogy nem volt helyes lépés a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény múlt vasárnapi eltörlése.


"A jelenlegi helyzetben, különösen a Krím félszigeti események tükrében a legfontosabb az, hogy Ukrajna területi integritása ne szenvedjen sérelmet. Ehhez pedig az ország keleti részének is olyan gesztusokat kell kapnia, amelyek lehetővé teszik, hogy a krími példa ne terjedjen tovább, ne alakuljanak ki újabb konfliktusok, feszültségek az ország keleti és déli részén" - emelte ki a magyar diplomácia vezetője.

A miniszterelnök és a külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta: az új ukrán kormány kész mihamarabb aláírni a szabadkereskedelmet is magában foglaló társulási szerződést az Európai Unióval. Martonyi János úgy vélekedett, hogy ennek fényében az unió döntéshozó szerveinek mihamarabb vissza kell térnie, meg kell vizsgálnia az ezzel összefüggő kérdéseket, és a lehetőségek keretein belül fel kell gyorsítania a megállapodás aláírását. A Régiók Pártjának frakcióvezetője tájékoztatta a V4 külügyi vezetőit arról, hogy nem vitatják a jelenlegi kormány legitimitását, és konstruktív ellenzéki szerepet kívánnak betölteni a jövőben, továbbá közre akarnak működni Ukrajna stabilitásának megteremtésében.

A visegrádi országok külügyi vezetői a találkozókon kiemelték, hogy olyan országokat képviselnek, amelyeknek sajátos történelmi tapasztalataik vannak azokkal a folyamatokkal kapcsolatosan, amelyek jelenleg Ukrajnában zajlanak, ezért készek átadni ez irányú tapasztalataikat. "A visegrádi csoport országai alapvetően érdekeltek egy stabil, demokratikus, az emberi és kisebbségi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartó Ukrajnában, továbbá egy olyan Ukrajnában, amelynek területi integritása biztonságban van" - szögezte le Martonyi János.


Berlin, Párizs és Varsó együtt áll ki Ukrajna területi egysége mellett

Közös nyilatkozatban állt ki Ukrajna területi egységének megtartása mellett pénteken a német, a francia és a lengyel külügyminiszter. Frank-Walter Steinmeier német, Laurent Fabius francia és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter - a "weimari háromszög" országainak diplomáciai vezetői - közleményükben hangsúlyozták, hogy a Krím félszigeten kialakult feszültség "mély aggodalommal" tölti el őket. "Mindent meg kell tenni, hogy csökkenjen a feszültség Ukrajna keleti régióiban és békés tárgyalás kezdődjön valamennyi érintett fél bevonásával" - hangsúlyozta a három külügyminiszter.

"Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Felszólítjuk valamennyi szereplőt, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely ezt veszélyeztetheti" - áll a közleményben.

A német, a francia és a lengyel külügyminiszter, akik az előző héten együtt tárgyaltak Kijevben a válság békés rendezéséről az időközben leváltott elnökkel, Viktor Janukoviccsal és az akkori ellenzéki erők vezetőivel, állásfoglalásukban rámutattak: az átmeneti kormánynak hatalmas kihívásokkal kell megbirkóznia, és csak a modernizációt szolgáló reformok, köztük a korrupció elleni fellépés révén javíthatnak az ukrán polgárok életfeltételein, ezt a munkát pedig a demokratikus értékekhez igazodva kell elvégezni.

A weimari országok szilárd meggyőződése, hogy valamennyi meghatározó szereplő konszenzusa szükséges a politikai stabilitáshoz és a reformok sikeres végrehajtásához. Rendkívül fontos az ukrán társadalom sokszínűségének megőrzése, a keleti és a déli régiók legitim érdekeinek tisztelete, "beleértve a kisebbségi jogokat, különös tekintettel a nyelvhasználathoz fűződő jogokra" - áll a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös nyilatkozatában. A "weimari háromszög" Németország, Franciaország és Lengyelország vezetőinek közel két évtizede létező konzultációs fóruma.