A vajdasági magyarság integrációs tényező
Schmitt Pál közös sajtótájékoztatójukon közölte, hogy csütörtöki belgrádi tárgyalásain sok megnyugtató választ kapott, amikor érdeklődött a Szerbiában élő magyarok sorsa iránt. Rámutatott arra, hogy a Vajdaság egyik hivatalos nyelve a magyar, s ezen a nyelven tartja sajtótájékoztatóját is. Úgy fogalmazott: szimbolikus az újvidéki látogatása abban az értelemben, hogy tárgyalópartnere, a vajdasági parlament elnöke magyar nemzetiségű és egyben Szerbia állampolgára.
A magyar köztársasági elnök szerint Egeresi Sándorral folytatott megbeszélésén egyetértés volt köztük abban: minden ország "európai" kötelessége, hogy gondoskodjon a területén élő nemzeti közösségekről, és jogaikat biztosítsa.
Schmitt Pál megismételte, hogy Magyarország határozott célja Szerbia integrációs törekvéseinek az elősegítése. "Addig is regionális együttműködéseket erősítünk" - mondta a köztársasági elnök, s emlékeztetett arra, "szerény eszközeivel" Budapest is hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia állampolgárai vízummentesen utazhassanak az Európai Unió országaiba.
Egeresi Sándor azt hangoztatta, a vajdasági kormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy "európaizálja" Szerbiát és a Vajdaságot, erősítse a regionalizmust és a demokratizálódás folyamatát. Mindebben - mondta - a vajdasági magyarságnak kulcsszerepe van. Egeresi hangsúlyozta, hogy a Vajdaságban évről évre csökken a nemzeti alapon történő incidensek száma. Nagyon fontos a magyarság és többi, Vajdaságban élő nemzeti közösség számára, hogy a béke, a biztonság és szabadság legyen az a három meghatározó tényező, amely befolyásolja mindennapi életüket - tette hozzá az újvidéki politikus.
A magyar köztársasági elnök Újvidéken tárgyalt Bojan Pajtic vajdasági kormányfővel is. Schmitt Pál arról tájékoztatta a politikust, hogy a Vajdaságot is érinti szinte minden program, amelyet Magyarország elindított európai uniós soros elnöksége során. A megbeszélésen megvitatták a Duna Stratégiából adódó lehetőségeket, szóba került a roma integráció kérdése, illetve a regionális együttműködés is. A magyar államfő arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy Magyarországon a következő választásokon az országban élő 13 nemzeti közösség automatikusan helyet kap a magyar parlamentben.
Bojan Pajtic rámutatott arra, hogy a Vajdaságban a magyar nemzeti közösségnek "hatalmas" a befolyása a gazdasági, a politikai és a kulturális életben egyaránt. A vajdasági kormány politikája mindig is arra törekedett, hogy a kisebbségek határozzák meg, mi a fontos számukra identitásuk megőrzése szempontjából, s milyen döntéseket kell hozni ehhez a tájékoztatás, az oktatás és a kultúra területén - tette hozzá a tartományi kormányfő.
A vajdasági elöljárókkal folytatott tárgyalások után Schmitt Pál felkereste az újvidéki Európa Kollégiumot. A tervek szerint őszre elkészülő, 350 fő elszállásolására képes kollégiumban Újvidéken tanuló magyar ajkú, illetve magyarországi szerb nemzetiségű hallgatók nyerhetnek elhelyezést. A telket, melyen a kollégium épül, a római katolikus egyház szabadkai püspöksége bocsátotta rendelkezésre. A tervdokumentáció elkészítését a Szülőföld Alap finanszírozta. Az építkezés költségeit, melyek mintegy 4,5 millió euróra tehetők, a vajdasági tartományi beruházási alap fedezi. Emellett a 2011. évi költségvetésben a magyar kormány elkülönített másfél millió eurót a kollégium felszerelésének, bebútorozásának finanszírozására. Újvidéki tárgyalásai után Schmitt Pál Szabadkára utazott.
