A V4-ek, Bulgária és Horvátország az EU-s alapokról akarnak tárgyalni

hirek.sk | TASR 2018. október 24., 16:18

A V4-ek, Horvátországgal és Bulgáriával együtt az EU-s források kihasználásának a feltételeiről szeretnének tárgyalni az Európai Bizottsággal. Az országok azt szeretnék, hogy ezek a feltételek egyszerűbbek legyenek, valamint, hogy a kapott pénzt a tagországok a régiók igényei szerint oszthassák el. A hírt Richard Raši, beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes közölte szerdán, a V4-ek, valamint Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovénia EU-s alapokért felelős tárcavezetőinek a tárgyalása után.

Fotó: TASR

A közös nyilatkozatot az országok elküldik az Európai Bizottságnak. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint a Bizottság az EU-s pénzek felvételével kapcsolatban 80 határozatot hozott. Az országok pozitívan értékelik, hogy a Bizottság nagyobb hangsúlyt fektet az elért eredményekre, mint a formaságokra. Ugyanakkor az áfa jogosságának kérdésében, az N+3 program ügyében, valamint a társfinanszírozásban is változást szeretnének elérni.

A legújabb, társfinanszírozásra vonatkozó javaslat szerint az EU része 85%-ról 70%-ra csökkenne, ami nagy gondot jelentene azoknak az országoknak, amelyek nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi eszközökkel – magyarázta Raši. Azt is jelezte, hogy novemberben Pozsonyban csúcstalálkozót fognak tartani a kohéziós politikáról. A miniszterelnök-helyettes bízik abban, hogy még a 2019-es tavaszi választások előtt sikerül jóváhagyniuk a költségvetést.

A tárgyaláson jelen volt Corina Cretu regionális politikáért felelős európai bizottsági tag is. „A kohéziós politika az Európai Unió legnagyobb projektjeinek egyike“ – mondta Cretu, és hozzátette, hogy ez a politika segít modernizálni a szlovák gazdaságot. Az Európai Bizottság a 2021-2027-es költségvetéssel kapcsolatban egyszerűsítéseket vezetett be. „Olyan költségvetést szerettünk volna létrehozni, amelyik a kohéziós politikát szolgálja“ – mondta.

A brexit ellenére sikerült elkészíteni a költségvetési tervet, az EU-nak pedig a védelemre és a biztonságra is pénzt kell szánnia, amivel a múltban nem számoltak. A társfinanszírozás megváltozott mértékével kapcsolatban azt mondta, hogy ez volt az eredeti arány a válság előtti időkben (70% az Európai Bizottság, 30% az országok költsége), ma már azonban más a gazdasági helyzet.

0 HOZZÁSZÓLÁS