A török kormány célja egy újabb puccs megelőzése
Numan Kurtulmus egy kabinetülés után újságíróknak kommentálta a július 15-i sikertelen puccskísérlet megtorlásaként elrendelt legújabb intézkedéseket. A hét végén csaknem 1400 újabb katonát menesztettek a török biztonsági erőktől, továbbá bejelentették, hogy a hadsereg parancsnokai a jövőben a védelmi minisztérium alá tartoznak. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt is felfedte: szeretné, ha a török titkosszolgálat és a vezérkar főnöke is közvetlenül az államfőnek jelentene a miniszterelnök helyett. Ehhez alkotmánymódosításra lesz szükség, ami csak ellenzéki támogatással fog sikerülni.
A miniszterelnök-helyettes azt is közölte, hogy a titkosszolgálat átszervezése is napirenden van.
Kurtulmus egyúttal bírálta, hogy a német hatóságok megtiltották, hogy Erdogan vasárnap videokapcsolaton keresztül szóljon a támogatására szerveződött kölni tömegtüntetés résztvevőihez. A kormányfő helyettese szerint ez a lépés a "kettős mérce" érzetét kelti, és elfogadhatatlan. A német döntés miatt Ankara hétfőn bekérette a német nagykövetség vezetőjét.
A miniszterelnök-helyettes egyúttal első ízben ismerte el, hogy az államcsíny-kísérlet során "hibák" is előfordulhattak. "Ha voltak hibák, ki fogjuk őket javítani" - mondta. A török hadseregben, az igazságügyben, az oktatásban és a médiában jelenleg Fethullah Gülen hitszónok szimpatizánsai elleni tisztogatás zajlik.
"Azok a polgárok, akik nem állnak velük (Gülen szimpatizánsaival) kapcsolatban, megnyugodhatnak", mert "semmi baj nem történik velük" - tette hozzá sajtótájékoztatóján Kurtulmus.
Erdogan az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot tartja a július 15-i puccskísérlet felelősének, akinek feltételezett támogatói ellen a török hatóságok azóta tisztogatási hullámot indítottak és már csaknem 18 700 embert vettek őrizetbe. Ankara fellépését éles bírálatok érték az Európai Unióban.
Ankara bekérette a külügyminisztériumba a német nagykövetség vezetőjét
A török külügyminisztérium hétfő délelőtt közölte, hogy bekérette Németország ankarai nagykövetségének vezetőjét az előző nap Kölnben tartott Erdogan-párti tüntetéssel kapcsolatban kialakult vita miatt - értesült a dpa megbízható ankarai forrásból. A német hírügynökség jelentését később az ankarai német nagykövetség is megerősítette.
A lépés előzménye, hogy a török kormány élesen bírálta, amiért Recep Tayyip Erdogan török elnök a német alkotmánybíróság döntése nyomán nem szólhatott videokapcsolat révén az őt támogatásáról biztosító kölni demonstrálókhoz.
Ibrahim Kalin, Erdogan szóvivője elfogadhatatlannak nevezte a videokapcsolat megtiltását, és "kielégítő magyarázatot" követelt Németországtól.
Jó két héttel a meghiúsult török puccskísérlet után vasárnap Kölnben több tízezer tüntető vonult utcára, hogy Erdogant támogatásáról biztosítsa. A szervezők eredetileg azt tervezték, hogy egy óriáskivetítőn élőben kapcsolják majd Erdogant, ezt azonban a felfokozott hangulat miatt végül nem engedélyezték a hatóságok.
A rendőrség adatai szerint 30-40 ezren vehettek részt a demonstráción, amely nagyobb rendbontás nélkül ért véget. Mindeközben több ellentüntetés is zajlott, de - bár tartottak tőle - nem voltak összetűzések a két tábor között. A rendezvényeket 2700 rendőr biztosította, és még vízágyukat is készenlétbe helyeztek.
Erdogan az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot tartja a július 15-i puccskísérlet felelősének, akinek feltételezett támogatói ellen a török hatóságok azóta tisztogatási hullámot indítottak és már csaknem 18 700 embert vettek őrizetbe. Ankara fellépését éles bírálatok érték az Európai Unióban.
Berlin nem értékeli megrovásként az ankarai német nagykövetség vezetőjének bekéretését a török külügyminisztériumba
A német kormány szerint nem értékelhető drasztikus lépésként vagy megrovásként, hogy az ankarai német nagykövetség vezetőjét hétfőn bekérették a török külügyminisztériumba az előző nap Kölnben tartott Erdogan-párti tüntetéssel kapcsolatban kialakult vita miatt.
Martin Schäfer külügyi szóvivő Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a török külügyminisztérium lépésében "nincs semmi rendkívüli". Rámutatott, hogy a nemzetközi jog nem ismeri a nagykövet vagy nagykövetség képviselője bekéretésének, illetve berendelésének fogalmát. Ezért a török lépés nem önálló, különös jelentőséggel bíró diplomáciai aktus, hanem az államok közötti kapcsolat "mindennapi normalitásának része" - mondta.
Elmondta, hogy Martin Erdmann ankarai német nagykövet szabadságon van, így helyettese tárgyal a török külügyminisztériumban. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Berlin nem tervezi az ankarai nagykövet hazarendelését.
Azonban a szóvivő arra is utalt, hogy a német-török diplomáciai viszony feszült. Mint mondta, a két ország évszázados és mély kapcsolata egy "nem nagyon könnyű szakaszban" van, és igen hasznos lenne, ha a török fél ismét kinevezne nagykövetet a berlini diplomáciai képviselet élére, az ankarai német nagykövet pedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően valamennyi török minisztériumban részt vehetne a kétoldalú kapcsolatokról szóló megbeszéléseken.
Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő arra a kérdésre, miként értékeli a kormány, hogy a kölni nagygyűlésen német állampolgársággal, vagy azzal is rendelkező törökök tömege fejezte ki, hogy nem Joachim Gauck német, hanem Recep Tayyip Erdogan török elnököt tekintik államfőjüknek, azt mondta, hogy a német alaptörvény mindenkinek biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.
