A szerb lakosság egyharmada idegengyűlölő
BELGRÁD. Idegengyűlölő, vagyis xenofób magatartás is tapasztalható a szerbiai lakosság egyharmadánál - jelentette ki egy közvélemény-kutatásra hivatkozva csütörtökön a szerbiai Pink televízióban Nevena Petrusic esélyegyenlőségi biztos.
Petrusic kiemelte, hogy az idegengyűlölet egyik kiemelkedő példájának tekinthető az a legutóbbi - egy héttel ezelőtti - eset, amelynek során egy Belgrádhoz közeli település lakossága az ellen tiltakozott, hogy a szerb kormány a település egykori munkásszállásain, illetve barakkjaiban szállásoljon el közel-keleti menekülteket. Petrusic szerint a közeljövőben még több menedékkérőre lehet számítani, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság hozzáállásán változtassanak, továbbá jó megoldást találjanak a menekültek elszállásolására.
Az arab tavaszt követően, illetve a szíriai háború miatt egyre többen hagyják el országukat, hogy az Európai Unióban próbáljanak szerencsét. A legtöbben Szerbián keresztül igyekeznek Magyarországra, majd Nyugat-Európába jutni.
A B92 televíziós csatorna honlapján néhány napja azokról az embercsempészekről írtak, akik a főleg szíriai, afgán és pakisztáni menekülteknek segítenek átjutni a zöldhatáron. A csatornának nyilatkozva Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ munkatársa elmondta, hogy az embercsempészek a leggyakrabban nem viszik át a menekülteket a határon, csak azt mutatják meg, hol lehet a legkönnyebben átjutni. A másik oldalon pedig egy gépjármű várja őket, amelyen továbbszállítják őket. Az út Dél-Szerbiából a magyar határig átlagosan 350 euróba kerül fejenként.
A Belgrádhoz közeli erdőkben a becslések szerint mintegy 300 afrikai és közel-keleti menekült él, akik nem kaptak szállást Szerbia két menekülttáborának egyikében sem, mert azok már tele vannak. A szerb kormány egy harmadik tábor építését is tervezi, ez azonban eddig a lakosok ellenállása miatt elmaradt.
Egy hete egy Belgrádtól 30 kilométerre levő szállodában helyeztek el a szerb hatóságok 80 menedékkérőt, miután a számukra kijelölt obrenováci átmeneti szállást a felbőszült helybeliek először eltorlaszolták, majd felgyújtották. A helyiek közbiztonsági okokra hivatkoztak.
A Politika című szerb napilap szerdán készített interjút a hotelben lakó menekültekkel, akik azt mondták, hogy elégedettek, mert nem fáznak, és enni is kapnak, de nem tudják, mikor kapnak papírokat, és egyelőre nem hagyhatják el a hotel területét.
A szerbiai közvéleményt egyértelműen foglalkoztatja az illegális menekültek, menedékkérők és bevándorlók helyzete, amit az is bizonyít, hogy nem csak a napilapok, hanem a hetilapok is ezzel a témával foglalkoznak. A Vreme című belgrádi hetilap például a legfrissebb számában az utóbbi két évben tapasztalható intenzív menekülthullámról írt. A cikk Ivica Dacic szerb miniszterelnököt is idézte, aki az obrenováci eset kapcsán azt mondta: "Szerbia a modern világ része, ez nem egy rasszista ország. A menekülteket el kell szállásolni, sürgősen meg kell oldani a státusukat, és vissza kell őket küldeni abba az országba, ahonnan jöttek."
A menekültek 2011-ben kezdtek nagyobb számban érkezni Szerbiába, mindaddig azonban senki nem figyelt fel a jelenlétükre, amíg az év októberében az egyik afgán menekültet azzal gyanúsították meg, hogy megerőszakolt egy brit állampolgárt Banja Koviljacán. Az ügyben még mindig nem született ítélet, a közvélemény viszont a menekültek ellen fordult - írta csütörtökön a Vreme.
A határrendészet adataira hivatkozva a lap azt közölte, hogy 2008-ban 77-en kértek menedéket Szerbiában, idén november 1-jéig már 3193-an, és ez a szám év végéig várható 4500-5000-re nő. Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbia törvényei előírják, hogy szállást és dokumentumokat kell biztosítani minden menedékkérőnek mindaddig, amíg a kérelmét elbírálják, és noha a szerb hatóságok ritkán adnak pozitív választ, az elbírálás akár egy évig is eltarthat. A két menekülttáborban viszont összesen csupán 250 férőhely van.
Az arab tavaszt követően, illetve a szíriai háború miatt egyre többen hagyják el országukat, hogy az Európai Unióban próbáljanak szerencsét. A legtöbben Szerbián keresztül igyekeznek Magyarországra, majd Nyugat-Európába jutni.
A B92 televíziós csatorna honlapján néhány napja azokról az embercsempészekről írtak, akik a főleg szíriai, afgán és pakisztáni menekülteknek segítenek átjutni a zöldhatáron. A csatornának nyilatkozva Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ munkatársa elmondta, hogy az embercsempészek a leggyakrabban nem viszik át a menekülteket a határon, csak azt mutatják meg, hol lehet a legkönnyebben átjutni. A másik oldalon pedig egy gépjármű várja őket, amelyen továbbszállítják őket. Az út Dél-Szerbiából a magyar határig átlagosan 350 euróba kerül fejenként.
A Belgrádhoz közeli erdőkben a becslések szerint mintegy 300 afrikai és közel-keleti menekült él, akik nem kaptak szállást Szerbia két menekülttáborának egyikében sem, mert azok már tele vannak. A szerb kormány egy harmadik tábor építését is tervezi, ez azonban eddig a lakosok ellenállása miatt elmaradt.
Egy hete egy Belgrádtól 30 kilométerre levő szállodában helyeztek el a szerb hatóságok 80 menedékkérőt, miután a számukra kijelölt obrenováci átmeneti szállást a felbőszült helybeliek először eltorlaszolták, majd felgyújtották. A helyiek közbiztonsági okokra hivatkoztak.
A Politika című szerb napilap szerdán készített interjút a hotelben lakó menekültekkel, akik azt mondták, hogy elégedettek, mert nem fáznak, és enni is kapnak, de nem tudják, mikor kapnak papírokat, és egyelőre nem hagyhatják el a hotel területét.
A szerbiai közvéleményt egyértelműen foglalkoztatja az illegális menekültek, menedékkérők és bevándorlók helyzete, amit az is bizonyít, hogy nem csak a napilapok, hanem a hetilapok is ezzel a témával foglalkoznak. A Vreme című belgrádi hetilap például a legfrissebb számában az utóbbi két évben tapasztalható intenzív menekülthullámról írt. A cikk Ivica Dacic szerb miniszterelnököt is idézte, aki az obrenováci eset kapcsán azt mondta: "Szerbia a modern világ része, ez nem egy rasszista ország. A menekülteket el kell szállásolni, sürgősen meg kell oldani a státusukat, és vissza kell őket küldeni abba az országba, ahonnan jöttek."
A menekültek 2011-ben kezdtek nagyobb számban érkezni Szerbiába, mindaddig azonban senki nem figyelt fel a jelenlétükre, amíg az év októberében az egyik afgán menekültet azzal gyanúsították meg, hogy megerőszakolt egy brit állampolgárt Banja Koviljacán. Az ügyben még mindig nem született ítélet, a közvélemény viszont a menekültek ellen fordult - írta csütörtökön a Vreme.
A határrendészet adataira hivatkozva a lap azt közölte, hogy 2008-ban 77-en kértek menedéket Szerbiában, idén november 1-jéig már 3193-an, és ez a szám év végéig várható 4500-5000-re nő. Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbia törvényei előírják, hogy szállást és dokumentumokat kell biztosítani minden menedékkérőnek mindaddig, amíg a kérelmét elbírálják, és noha a szerb hatóságok ritkán adnak pozitív választ, az elbírálás akár egy évig is eltarthat. A két menekülttáborban viszont összesen csupán 250 férőhely van.
Forrás
MTI
