A szélsőjobbot erősíti a nyugati sajtó
BERLIN. Akaratlanul is a magyarországi szélsőjobbot erősíti a nyugat-európai sajtó azokkal a Magyarországra vonatkozó bírálatokkal, amelyek túllépnek a tárgyszerűség határán.
A Beszélgetések Magyarország alaptörvényéről című, német nyelvű interjúkötetet bemutató rendezvényen a politikus elmondta: „A nyugat-európai sajtó fő iránya a második világháború óta soha olyan komoly támogatást nem nyújtott szélsőjobboldali pártnak, mint amekkorát a Jobbik és a magyar szélsőjobboldal kapott" a kormány politikáját megalapozatlanul bíráló cikkekkel. Ha az ilyen írásokat közlő lapok tudnák, hogy milyen hatást váltanak ki, akkor „biztos nem tennék ezt” – mondta Gulyás a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén.
Hozzátette: a Fidesz politikusai akkor is az „Európai Unióhoz való tartozás mellett érveltek, amikor még kommunista diktatúra volt”, és éppen az első Orbán-kormány „folytatta le az uniós csatlakozási tárgyalások érdemi részét”. Az új alkotmány is kifejezi ezt az elköteleződést, „harmóniában áll” az uniós jogrenddel és „az egyik legeslegszebb” módon fogalmazza meg a szuverenitás átruházásának ügyét; az áll benne, hogy bizonyos jogköröket a magyar állam „közösen gyakorol” az EU-val. Mindeközben „mi kapjuk meg” a csupán minősítést tartalmazó és tényeket nélkülöző bírálatokat, amelyek „kizárják az érdemi vita lehetőségét", erősítik a szélsőjobbot és még inkább elmélyítik a belpolitikai ellentéteket.
Az alkotmány nem rendezte át gyökeresen az államot, „az államszervezet folyamatosságot mutat”, célja az intézmények megerősítése, ezért a sikerét majd azon lehet lemérni, hogy erősödött-e a bizalom az intézmények iránt – fejtette ki Gulyás.
Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány az első sorával „egyesíti a magyarokat”, hiszen az megegyezik a Himnusz első sorával, a Himnusz pedig „minden magyar számára alapvető és közös és nem diszkriminatív”. Szájer a kormány tevékenységére vonatkozó külföldi bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: sokszor olyasmit kérnek számon a magyarokon, amit a bírálók magukra nézve nem tartanak kötelezőnek. Ez a kettős mérce elfogadhatatlan és „végtelenül felháborító”. Ha „Guantánamón lehet foglyokat bírósági eljárás nélkül fogva tartani, akkor az az ország legalább eressze kicsit lejjebb a hangját, amikor a magyar bírósági rendszert vizsgálja” – mondta Szájer mintegy 80 fős – többnyire németekből álló – hallgatóság előtt.
Rupert Scholz alkotmányjogász, volt német védelmi miniszter, CDU-s politikus a beszélgetést felvezető előadásában egyebek mellett úgy vélekedett: az új magyar alkotmány „példaértékű”, garantálja a polgári szabadságjogokat és emberi jogokat, és megfelel a demokrácia és a jogállamiság értékeinek. A magyar alaptörvény az alkotmányos adósságfék intézményének bevezetésével is „kiemelkedik”, és „német alkotmányjogász számára igen örömteli”, hogy a jogszabály révén az Alkotmánybíróság erős pozícióba került, az alkotmányos panasz intézményével pedig széles körben lehet élni.
A Gespräche über das Grundgesetz Ungarns (Beszélgetések Magyarország alaptörvényéről) című kötet Ablonczy Bálint újságíró Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel készült interjúit, valamint az alkotmány német fordítását tartalmazza. A 234 oldalas kötetet az Elektromédia Kft. adta ki.
Hozzátette: a Fidesz politikusai akkor is az „Európai Unióhoz való tartozás mellett érveltek, amikor még kommunista diktatúra volt”, és éppen az első Orbán-kormány „folytatta le az uniós csatlakozási tárgyalások érdemi részét”. Az új alkotmány is kifejezi ezt az elköteleződést, „harmóniában áll” az uniós jogrenddel és „az egyik legeslegszebb” módon fogalmazza meg a szuverenitás átruházásának ügyét; az áll benne, hogy bizonyos jogköröket a magyar állam „közösen gyakorol” az EU-val. Mindeközben „mi kapjuk meg” a csupán minősítést tartalmazó és tényeket nélkülöző bírálatokat, amelyek „kizárják az érdemi vita lehetőségét", erősítik a szélsőjobbot és még inkább elmélyítik a belpolitikai ellentéteket.
Az alkotmány nem rendezte át gyökeresen az államot, „az államszervezet folyamatosságot mutat”, célja az intézmények megerősítése, ezért a sikerét majd azon lehet lemérni, hogy erősödött-e a bizalom az intézmények iránt – fejtette ki Gulyás.
Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány az első sorával „egyesíti a magyarokat”, hiszen az megegyezik a Himnusz első sorával, a Himnusz pedig „minden magyar számára alapvető és közös és nem diszkriminatív”. Szájer a kormány tevékenységére vonatkozó külföldi bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: sokszor olyasmit kérnek számon a magyarokon, amit a bírálók magukra nézve nem tartanak kötelezőnek. Ez a kettős mérce elfogadhatatlan és „végtelenül felháborító”. Ha „Guantánamón lehet foglyokat bírósági eljárás nélkül fogva tartani, akkor az az ország legalább eressze kicsit lejjebb a hangját, amikor a magyar bírósági rendszert vizsgálja” – mondta Szájer mintegy 80 fős – többnyire németekből álló – hallgatóság előtt.
Rupert Scholz alkotmányjogász, volt német védelmi miniszter, CDU-s politikus a beszélgetést felvezető előadásában egyebek mellett úgy vélekedett: az új magyar alkotmány „példaértékű”, garantálja a polgári szabadságjogokat és emberi jogokat, és megfelel a demokrácia és a jogállamiság értékeinek. A magyar alaptörvény az alkotmányos adósságfék intézményének bevezetésével is „kiemelkedik”, és „német alkotmányjogász számára igen örömteli”, hogy a jogszabály révén az Alkotmánybíróság erős pozícióba került, az alkotmányos panasz intézményével pedig széles körben lehet élni.
A Gespräche über das Grundgesetz Ungarns (Beszélgetések Magyarország alaptörvényéről) című kötet Ablonczy Bálint újságíró Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel készült interjúit, valamint az alkotmány német fordítását tartalmazza. A 234 oldalas kötetet az Elektromédia Kft. adta ki.
Forrás
MTI
