A románok gyorsabban fogynak, mint a magyarok
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára így fogalmazott: "Az idei népszámlálás azt mutatja, hogy igenis létezik erős közösségi összefogás, ezt bizonyítja, hogy a magyar közösségek felelősséggel viszonyultak tájékoztató, tudatosító kampányunkhoz". Külön kiemelte a történelmi magyar egyházak, a civil szervezetek és a romániai magyar sajtó összefogását, az e kérdés iránt tanúsított pozitív hozzáállását.
A főtitkár kitért azokra a konkrét lépésekre is, amelyeket a szövetség a következő időszakban kíván tenni annak érdekében, hogy a magyarság aránya a jövőben is növekedjék. Társadalmi cselekvési tervet kíván kidolgozni a család védelmében és a gyermekvállalási kedv növelése érdekében.
Kovács Péter szerint Romániában is alkalmazni lehetne az Európai Unió különböző országainak tapasztalatait. Példaként említette a gyes alatti részmunkaidős munkavállalás lehetőségét, a négyévesnél kisebb gyerekek szüleit foglalkoztató munkáltatók adókedvezményeit, a két vagy több gyermeket nevelő szülők számára bevezetett adókedvezményeket. Fontos szempontnak nevezte, hogy önkormányzati szinten elérhetőek legyenek az alapszolgáltatások, működjenek bölcsődék, óvodák, iskolák, iskolabuszok. Szükség van gyermekbarát ügyfélszolgálatra, jó minőségű, közbiztonságot szavatoló játszóterekre, közösségi, ifjúsági központokra, családbarát településfejlesztésre, tiszta, egészséges környezetre - sorolta.
A részleges népszámlálási adatok legfontosabb következtetése, hogy Székelyföldön a románok aránya nagyobb mértékben csökkent, mint a magyaroké. Székely István, a szövetség népszámlálási munkacsoportjának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a népszámlálás előkészítésében fontos kérdésnek számított, hogy az a mintegy 90 000 polgár, aki annak ellenére, hogy környezete romának tartja és 2002-ben magyarnak vallotta magát, milyen identitást vállalt 2011-ben.
"A magyar és roma közösségek között kialakult konfliktusok, amelyek főleg Hargita megyéből nagy sajtónyilvánosságot kaptak, nem hatottak ki az identitás vállalására, nem befolyásolták azt. Ezek a magyar közösségen belüli konfliktusok voltak, ezt bizonyítják, hogy ezeken a településeken nem nőtt számottevően a magukat romának valló személyek száma" - állapította meg a népszámlálási munkacsoport vezetője.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Hargita és Kovászna megye népszámlálási eredményeit ismertette. Háromszéken (Kovászna megyében) a román lakosok létszámcsökkenése 12,4, a magyaroké 7,6 százalékos, Hargita megyében a magyar népesség 6,4, a román pedig 14,7 százalékos csökkenést mutat.
Antal szerint tehát sikerült megfordítani azt a trendet, ami 1910-től 2002-ig jellemezte a román-magyar arányokat e két megyében, addig ugyanis a románok aránya folyamatosan nőtt az egyik népszámlálástól a másikig.
