2011. július 22., 21:24

A román politika és a "magyar kártya"

TUSVÁNYOS. A román politikai pártokban erős a hajlandóság arra, hogy a lakosság magyarellenes érzéseinek meglovagolásával próbáljanak maguknak támogatókat szerezni - állapították meg a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egyik pénteki tematikus beszélgetésének előadói.

A "magyar kártya" - a román-magyar viszony depolitizálásának esélyei címmel tartott beszélgetésen Valentin Stan politológus, a Bukaresti Tudományegyetem tanára úgy vélekedett: a romániai "politikai kártyajátékban" mindig a magyarok a Fekete Péterek. A politológus Traian Basescu román államfőnek arra a kijelentésére utalt, miszerint a magyar kisebbség akadályozta meg azt, hogy az ország közigazgatási reformja a román többség akarata szerint alakuljon.

A politológus szerint az efféle szereposztáson a román többség is veszít. Hozzátette: a civilizált Európában sehol nem épült stabil építmény arra az elvre alapozva, hogy a "többség mindent visz". "Nem lehet semmibe venni a kisebbségek akaratát csak azért, mert nekik kevesebb szavazatuk van" - jelentette ki Valentin Stan.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke azt kifogásolta, hogy a romániai parlamenti pártok mindig más-más kártyajáték szabályai szerint nyúlnak a magyar kérdéshez. Az "ügyeletes ellenzék" mindig keményebben játssza ki a magyar kártyát, mint a hatalmon lévők.

Eckstein-Kovács Péter, a román államfő kisebbségügyi tanácsadója szerint a romániai politikai pártok magyarokhoz fűződő viszonya attól függ, hogy szükség van-e a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szavazataira.
Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy illúzió a román-magyar viszony depolitizálásában reménykedni. Eckstein emlékeztetett: szociológiai felmérések igazolják a román társadalomban szunnyadó, magyarokkal szembeni elutasítást. Álláspontja szerint a politikusoknak nem benzint, hanem vizet kellene locsolniuk a szunnyadó parázsra.

Arra kérdésre válaszolva, hogy lehet-e jobb a román-magyar államközi viszony, mint a Románián belüli román-magyar viszony, Szilágyi Zsolt úgy vélekedett: az államközi viszony nem vonatkoztatható el az erdélyi magyarság helyzetétől.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.