A római magyar közösség tagjaival találkozott Áder János
RÓMA. A Rómában szolgáló magyar papokkal és az olasz fővárosban élő jelentős számú magyar közösség tagjaival találkozott Áder János köztársasági elnök szombaton a római Szent István-házban tett magánlátogatása keretében.
A római magyar közösség legidősebb tagja, a 102 éves Benita nővér és a négy magyar gyereket örökbe fogadott olasz család is részt vett Áder János köszöntésén.
Németh László pápai prelátus, a Szent István-ház igazgatója az MTI-nek elmondta: "egybehívtam a Rómában élő magyarokat: a Vatikánban és az olasz fővárosban szolgáló egyháziakat, a Magyarországról és a határon túli magyar kisebbségekből Rómában letelepedett magyarokat, akik itt az olasz fővárosban kértek magyar állampolgárságot". Hozzátette: arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy az 1967-ben megnyílt Szent István-ház, amely a ház megépítését finanszírozó nyugat-európai emigráció legjelentősebb központja volt, ma is a magyar kulturális örökség része.
Németh László elmondta, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács által 2011-ben, a külföldön levő magyar tárgyi örökség védelmében indított Julianus-program keretében a Szent István-ház "évtizedes széthúzás után, az összefogás háza lehetne a hazai és a nyugati magyarok között".
Áder János aláírta azt a vendégkönyvet, amelybe 1971-ben Mindszenty József bíboros azt írta, hogy a Szent István-ház a magyar katolikus egyház és az ő személyes álmának megvalósulása.
A köztársasági elnök végignézte a ház magyar emlékeit: Prokop Péter katolikus pap-festőművésznek a magyar ház kápolnáját díszítő festményeit, a táblát, amely egykor a Vatikán közelében álló magyar menekültiroda ajtaján volt, Pio atya ereklyéjét. Az olasz szent az első adományozók között volt a Szent István-ház megépítésekor. A találkozó közös imával zárult a hivatása gyakorlásának hatvanadik jubileumát szombaton ünneplő Ferenc pápáért és Magyarországért.
Németh László pápai prelátus, a Szent István-ház igazgatója az MTI-nek elmondta: "egybehívtam a Rómában élő magyarokat: a Vatikánban és az olasz fővárosban szolgáló egyháziakat, a Magyarországról és a határon túli magyar kisebbségekből Rómában letelepedett magyarokat, akik itt az olasz fővárosban kértek magyar állampolgárságot". Hozzátette: arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy az 1967-ben megnyílt Szent István-ház, amely a ház megépítését finanszírozó nyugat-európai emigráció legjelentősebb központja volt, ma is a magyar kulturális örökség része.
Németh László elmondta, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács által 2011-ben, a külföldön levő magyar tárgyi örökség védelmében indított Julianus-program keretében a Szent István-ház "évtizedes széthúzás után, az összefogás háza lehetne a hazai és a nyugati magyarok között".
Áder János aláírta azt a vendégkönyvet, amelybe 1971-ben Mindszenty József bíboros azt írta, hogy a Szent István-ház a magyar katolikus egyház és az ő személyes álmának megvalósulása.
A köztársasági elnök végignézte a ház magyar emlékeit: Prokop Péter katolikus pap-festőművésznek a magyar ház kápolnáját díszítő festményeit, a táblát, amely egykor a Vatikán közelében álló magyar menekültiroda ajtaján volt, Pio atya ereklyéjét. Az olasz szent az első adományozók között volt a Szent István-ház megépítésekor. A találkozó közös imával zárult a hivatása gyakorlásának hatvanadik jubileumát szombaton ünneplő Ferenc pápáért és Magyarországért.
Forrás
MTI
