A pápa belső vizsgálatot rendelt el a titkok kiszivárogtatása miatt
Giovanni Angelo Becciu, a szentszéki államtitkár helyettese a Vatikán hivatalos lapja, a L'Osservatore Romano szombati számában figyelmeztetett: a vatikáni ügyészek minden szükséges adminisztratív és büntetőjogi lépést megtesznek a "hűtlen és gyáva" kiszivárogtatók megbüntetése érdekében.
Becciu elmondta azt is, hogy a katolikus egyházfő maga adott utasítást egy olyan különleges bizottság felállítására, amelynek feladata, hogy feltárja az ügy részleteit.
Az olasz sajtó január végén azt írta, egy olasz katolikus főpap XVI. Benedek pápához írt több levelében bírálta a vatikáni adminisztrációban megjelenő korrupciót. Az írások szerzője Carlo Maria Vigano érsek, aki 2011 végéig a Vatikáni Kormányzóság főtitkára volt, és akit tavaly októberben pápai nunciusnak (nagykövetnek) neveztek ki az Egyesült Államokba.
A főpap szemrehányást tett elődeinek, de még a pénzügyi és gazdasági bizottság tagjainak, így az IOR (Vallási Műveletek Intézete - a Vatikán bankja) igazgatójának, Ettore Gotti Tedeschinek is, hogy a saját érdekeiket előbbrevalónak tekintették, mint a Vatikánéit. A gazdálkodás terén bírálta a költséges műszaki szolgáltatásokat, különösen azt gyakorlatot, hogy a munkákat rendre ugyanazoknak a cégeknek ítélték, holott azok kétszer olyan magas áron szolgáltattak a Szentszéknek, mint más megrendelőnek.
Az amerikai külügyminisztérium nemzetközi kábítószer-kereskedelem és pénzmosás veszélyeivel foglalkozó éves jelentéséből az derül ki, hogy most első ízben a Vatikánt is felvették a veszélyeztetett országok listájára. A dokumentum közzététele után a Szentszék azt ígéri, hogy a pápai állam mindent megtesz gazdálkodásának kifehérítésére. Giovanni Lajolo bíboros szerint azonban a negatív minősítés a Vatikán-ellenes erők műve, akik az elmúlt hónapokban a „Vatileaks"-botrány során korrupcióval vádolták a katolikus egyházat.
A listán 68 ország szerepel három csoportba (kiemelt kockázatú, kockázatos és megfigyelés alatt álló) sorolva. A Szentszék most először került be a veszélyeztetett államok közé, mégpedig a középső, „kockázatos" kategóriába, melyben Magyarország is szerepel. A jelentés nem vádolja közvetlenül pénzmosással a Vatikánt, bár 2010-ben az olasz hatóságok 23 millió eurót befagyasztottak a Vatikáni Bank (IOR) számláin a pénzmosás elleni törvények megszegésének gyanújával. A lefoglalt összegeket a Credito Artigiano Spa bank vatikáni fiókjánál nyitott számláról akarták külföldre utalni. Az AP hírügynökség szerint az összeg nagy része (20 millió euró) a frankfurti JP Morgan Bank számlájára érkezett volna. Tíz hónappal később a pénzt felszabadították, de a nyomozás tovább zajlik.
A Daily Mail brit napilap úgy tudja: a római nyomozók négy katolikus papot azzal gyanúsítanak, hogy korrupt üzletemberek megbízásából számlát nyitottak az IOR-nál, és így több százezer eurót mostak tisztára. A papi hálózat vezetője a 85 éves Evaldo Biasini volt, akit ismerősei „Készpénz atya" néven ismertek. Gianluigi Nuzzi újságíró, aki az ügyről „Vaticano S.p.A." néven könyvet is írt, azt állítja, hogy a nyomozók a „hallgatás falába vagy legjobb esetben semmitmondó válaszokba" ütköznek, amikor a Szentszék illetékeseit kérdezik.
Susan Pittman, az amerikai külügyminisztérium nemzetközi kábítószer-ellenes osztályának munkatársa a Reuters hírügynökségnek azt mondta, „A Szentszék olyan (pénzügyi) rendszerrel rendelkezik, amely az itt átáramló nagy mennyiségű nemzetközi devizaforgalom mellett potenciálisan pénzmosási központtá teheti az államot."
