A palesztin ENSZ-tagság megosztja az EU-t
SOPOT. Kétnapos informális találkozó keretében döntenek az EU külügyminiszterei Palesztina ENSZ-tagságáról a lengyelországi Sopotban. A 27 ország megpróbál közös álláspontot kialakítani a kérdésben. A lengyel EU-elnökség rendezvényeinek sorába illeszkedő csúcson jelen van Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.
Szeptember 21-én az ENSZ Közgyűlésén szavazást tarthatnak Palesztina teljes jogú ENSZ-tagságának ügyében, miközben az EU kivételesen megosztott ebben a kérdésben. A sopoti csúcson kiderül, hogy lehetséges-e egyáltalán közös álláspontra jutniuk az uniós külügyminisztereknek - írta a Rzeczpospolita.
Az EU-tagállamok egy része ellenzi az egyoldalú palesztin lépést, szerintük a jövőbeni palesztin állam csak Izraellel történő tárgyalások eredményeként jöhet létre. Mások viszont - elfásulva a közel-keleti tárgyalások tartós bénultságától - támogatnák a palesztin kérést. Az országok egy további csoportja kényelmetlen helyzetben van: egyrészt támogatják a palesztin törekvéseket, másrészt viszont nem akarják Izraelt sarokba szorítani. Lengyelország is azok közé tartozik, akiknek nehéz lenne a palesztin ENSZ-tagság ellen szavazni, hiszen 1988-ban elismerte Palesztinát, miközben Izrael egyik legszorosabb szövetségesének számít.
Hivatalosan eddig egyetlen EU-tagország sem nyilvánította ki álláspontját. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy nem tudni, a palesztinok valóban benyújtják-e a kérvényt, és ha igen, milyen formában teszik ezt. Kérhetik függetlenségük teljes elismerését. Egy ilyen folyamodvány valószínűleg megkapná az ENSZ-tagországok kétharmadának az elismeréshez megkövetelt támogatását, de ezt meg kellene még erősítenie a Biztonsági Tanácsnak is, az Egyesült Államok pedig bizonyosan vétózna. Ezért a palesztin vezetők azt mérlegelik, nem lenne-e "kifizetődőbb" számukra, ha csupán jelenlegi, megfigyelői státusuk magasabb szintre emelését kérnék, amihez nincs szükség az ENSZ BT támogatására.
Így a palesztinoknak lehetőségük lenne panasz benyújtására a Nemzetközi Büntetőbírósághoz a megszállt területeken alkalmazott izraeli politika miatt, vagy akár ENSZ-békefenntartók kiküldését is kérhetnék - írta a Rzeczpospolita.
Az EU-tagállamok egy része ellenzi az egyoldalú palesztin lépést, szerintük a jövőbeni palesztin állam csak Izraellel történő tárgyalások eredményeként jöhet létre. Mások viszont - elfásulva a közel-keleti tárgyalások tartós bénultságától - támogatnák a palesztin kérést. Az országok egy további csoportja kényelmetlen helyzetben van: egyrészt támogatják a palesztin törekvéseket, másrészt viszont nem akarják Izraelt sarokba szorítani. Lengyelország is azok közé tartozik, akiknek nehéz lenne a palesztin ENSZ-tagság ellen szavazni, hiszen 1988-ban elismerte Palesztinát, miközben Izrael egyik legszorosabb szövetségesének számít.
Hivatalosan eddig egyetlen EU-tagország sem nyilvánította ki álláspontját. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy nem tudni, a palesztinok valóban benyújtják-e a kérvényt, és ha igen, milyen formában teszik ezt. Kérhetik függetlenségük teljes elismerését. Egy ilyen folyamodvány valószínűleg megkapná az ENSZ-tagországok kétharmadának az elismeréshez megkövetelt támogatását, de ezt meg kellene még erősítenie a Biztonsági Tanácsnak is, az Egyesült Államok pedig bizonyosan vétózna. Ezért a palesztin vezetők azt mérlegelik, nem lenne-e "kifizetődőbb" számukra, ha csupán jelenlegi, megfigyelői státusuk magasabb szintre emelését kérnék, amihez nincs szükség az ENSZ BT támogatására.
Így a palesztinoknak lehetőségük lenne panasz benyújtására a Nemzetközi Büntetőbírósághoz a megszállt területeken alkalmazott izraeli politika miatt, vagy akár ENSZ-békefenntartók kiküldését is kérhetnék - írta a Rzeczpospolita.
Forrás
hirado.hu
