A nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának felgyorsítását szorgalmazzák a V4-ek
"A visegrádi országok azt szorgalmazzák, hogy a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációját az európai intézmények gyorsítsák fel. Tekintettel arra is, hogy a bevándorlási hullám rendkívül súlyos hatásokkal van a nyugat-balkáni térségre. Egy ilyen helyzetben a bevándorlás szülte feszültségek és instabilitás nagyon komoly és drámai változásokhoz vezethetnek a térségben" - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Prágában.
A V4-ek és a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei pénteken tárgyalnak Prágában az együttműködés megerősítéséről. A tanácskozás központi témája a migrációs válság lesz. A résztvevők ugyanakkor megállapodást írnak alá egy Nyugat-Balkáni Alap létrehozásáról - közölte a cseh külügyi tárca.
"Az alap célja támogatást nyújtani a régió országainak a polgári társadalom és az emberi kapcsolatok megszilárdítása terén a Nyugat-Balkán államaiban" - mondta Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök már korábban. Sobotka szerint a Nyugat-Balkáni Alapot a 2000 óta sikeresen működő Visegrádi Alap példájára hozták létre.
"Evidens, hogy az európai integráció a leggyorsabb és a leghatékonyabb út ahhoz, hogy a Nyugat-Balkán térsége stabil legyen" - szögezte Szijjártó Péter.
Kifejtette: a V4-ek egységesek ebben a kérdésben. "Azt javasoljuk, hogy a Montenegróval zajló csatlakozási tárgyalásokat gyorsítsuk fel, Szerbiával még az idei esztendőben nyissunk meg legalább egy tárgyalási fejezetet. Ha egyetlen tárgyalási fejezetet sem sikerülne megnyitni, az megrendíthetné a szerbek bővítési folyamatba vetett hitét, megkárosíthatja a folyamat hitelességét. Azt is szorgalmazzuk, hogy Macedónia, Albánia esetében is legyen egy világos menetrend a csatlakozási tárgyalások tekintetében. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy évek óta nem kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások Macedóniával" - pontosította a visegrádiak álláspontját a magyar tárcavezető.
A V4-ek felkérik Görögországot hogy ne használja vétójogát és ne akadályozza a csatlakozási tárgyalások megkezdését Macedóniával - jelentette ki Szijjártó Péter. A visegrádi országok külügyminiszterei a Prágai Európai Csúcstalálkozó keretében csütörtökön délután egy panelbeszélgetésen is részt vettek, amelyen az Európai Unió jövőbeni fejlődéséről fejtették ki nézeteiket.
Közép-Európa érdeke a dél-európai gázfolyosó
A közép-európai térség biztonságos energiaellátása szempontjából alapvető érdek a dél-európai gázfolyosóhoz való csatlakozás - állapította meg a cseh, a magyar és a szlovák külügyminiszter.
"Úgy látjuk azonban, hogy vannak olyan európai érdekek, amelyek megpróbálják ellehetetleníteni Közép-Európa összeköttetését az energiaforrásokkal a Balkánon keresztüli folyosóval" - nyilatkozta Szijjártó Péter Prágában.
"Tudjuk, hogy holland német, brit és francia cégek ma együttműködnek a Gazprommal annak érdekében, hogy az Északi Áramlat gázvezeték kapacitását megduplázzák. Ha azonban ez megtörténik, akkor a közép-európai energiaellátást további veszély fogja fenyegetni, még messzebb kerül tőlünk a biztonságos energiaellátás" - mutatott rá a magyar tárcavezető.
A biztonságos energiaellátás szempontjából Közép-Európa számára az a lényeg "hogy a déli gázfolyosót, amely az azerbajdzsáni gázt szállítaná Európába, össze tudjuk kötni Közép-Európával. Hogy ez milyen útvonalon történik majd, az egy másodlagos kérdés. Lényeges azonban, hogy legyen legalább egy ilyen beruházás" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Úgy látja, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz, amikor másképpen ítéli meg az Északi Áramlat, és másképpen a Déli Áramlat gázvezeték kérdését.
"Mi ezt a kettős mércét elutasítjuk, ezért közösen fogunk fellépni annak érdekében, hogy biztosítsuk Közép-Európa energiaellátásának biztonságát, illetve, hogy ezt az EU európai érdekként szemlélje" - fejtette ki a V4-ek álláspontját Szijjártó Péter.
