A "normandiai négyek" megegyeztek a tűzszünet újabb szorgalmazásában
PÁRIZS. A "normandiai négyek" - Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország - csütörtökön megegyeztek abban, hogy újabb nyomásgyakorlással próbálnak érvényt szerezni a február 12-én megkötött kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodásnak.
Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyaltak egymással, és ennek eredményét jelentette be Párizsban a francia elnöki hivatal. A közlemény szerint a négy ország vezetői elítélték a tűzszünet megsértését és egyetértenek abban, hogy a Minszkben elfogadott intézkedéseket "szigorúan és a maguk teljességében" foganatosítani kell, valamint "megvizsgálták a debalcevei események következményeit".
A közlemény szerint "az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőinek találkoznia kell a helyszínen a felekkel" és érvényt kell szerezniük a minszki megállapodásnak. Hollande tudatta azt is, hogy ennek érdekében az újabb nyomásgyakorlás részleteiről a négy ország külügyminiszterei már csütörtökön elkezdenek tárgyalni.
Francia diplomáciai források jelezték: elképzelhető, hogy a tárcavezetők találkozni is fognak a következő napokban, feltehetően Párizsban, azért, hogy a minszki megállapodás "megsértései ne vezessenek annak megszűnéséhez". A párizsi forrás szerint "kritikus hetek következnek".
A szombat éjfélkor életbe lépett tűzszünet ellenére folytatódtak a harcok a stratégiailag fontos csomópontnak számító Debalcevében és környékén, sőt a szeparatisták fokozták a város elfoglalására tett erőfeszítéseiket. Miután a felkelők kedden benyomultak a városba és elfoglalták annak nagyobbik részét, a hónapok óta ostromlott ukrán kormányerők szerdán megkezdték csapataik többségének kivonását a városból és környékéről.
A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.
Német kormányszóvivő: Berlin, Párizs, Kijev és Moszkva ragaszkodik a minszki megállapodásokhoz
A német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz elnök továbbra is ragaszkodik a minszki megállapodásokhoz - közölte a német kormányszóvivő csütörtökön a négy vezető telefonon folytatott tárgyalásáról.
Egyetértettek abban, hogy a február 12-én elfogadott intézkedéscsomagnak a tűzszünetre és a nehézfegyverek visszavonására vonatkozó elemei "átfogó megvalósításához" az EBESZ megfigyelése mellett megvalósuló "konkrét lépések" szükségesek, és a fogolycserének is meg kell kezdődnie - olvasható a közleményben, amely szerint Vlagyimir Putyin "megígérte", hogy mindennek érdekében latba veti befolyását az oroszbarát szakadároknál.
A közlemény szerint a négy ország külügyminiszterei a következő napokban tovább tárgyalnak a minszki megállapodások végrehajtásáról.
Porosenko Merkeléknek: a Debalcevénél történtek sértik a minszki egyezményt
Petro Porosenko szerint nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalceve városánál történtek megfelelnének a kelet-ukrajnai rendezéssel kapcsolatban múlt héten kötött minszki megállapodásnak.
Az ukrán elnök - sajtószolgálatának közlése szerint - ezt csütörtökön jelentette ki, az úgynevezett "normandiai formátumban" tartott telefonos megbeszélésen, amelyet Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott.
A közlés szerint az ukrán államfő sürgette tárgyalópartnereit, hogy dolgozzanak ki pontos garanciákat arra az esetre, ha ismét megpróbálnák megsérteni a Minszkben született egyezségeket. Porosenko ezen a fórumon is szóba hozta, hogy Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók ellenőriznék a frontvonalat és az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok által felügyelt szakaszát. Az ukrán elnök közölte, ragaszkodnak ahhoz, hogy a "normandiai négyek" külügyminisztereinek e hétre tervezett megbeszélésén ennek a lehetőségét is megvitassák.
Andrij Liszenko, a kijevi "terrorellenes" hadműveleti parancsnokság szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az elmúlt egy napban az érvényben lévő tűzszünet ellenére összesen 14 ukrán katona esett el és 172 sebesült meg a kelet-ukrajnai harcokban. Bár a szóvivő nem tért ki rá, a sajtójelentések alapján valószínűsíthető, hogy a katonák nagy része Debalcevében és környékén halt meg.
Moszkva ellenzi a békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe
Moszkva ellenzi a békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Oroszország ENSZ-nagykövete és EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője is felszólalt csütörtökön Kijev kezdeményezése ellen - jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Vitalij Csurkin ENSZ-nagykövet szerint Kijevnek csapatai lefegyverezésével és nem új kezdeményezésekkel kell foglalkoznia. A magas rangú diplomata azzal érvelt, hogy a február 12-én elért minszki egyezség - a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról aláírt intézkedéscsomag - szerint a szakadár donyecki és luhanszki "népköztársaságokban" saját rendfenntartókat, úgynevezett népi milíciákat hoznak létre, az egymással szemben álló feleket szétválasztó területet pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik.
A minszki intézkedéscsomaghoz csatolt "megjegyzések" között szerepel, hogy a közrend fenntartására a helyi tanácsok döntésével a szakadár területeken "népi milíciák" alakulnak.
Csurkin szerint Kijev kezdeményezése megkérdőjelezi az ukrán hatalom szándékát a minszki megállapodások betartására.
Andrej Kelin orosz EBESZ-nagykövet szintén kevés esélyt lát a békefenntartók küldésére a Donyec-medencébe. A Bécsben nyilatkozó diplomata úgy vélte, hogy több nemzetközi szervezetnek ugyanazon konfliktusövezetben való tevékenysége "általában zűrzavarhoz vezet". Kelin nehezményezte, hogy Kijevben "felül akarják vizsgálni" a minszki megállapodásokat, és a rendezés felügyeletébe be akarják vonni az Európai Uniót.
A fehérorosz fővárosban múlt csütörtökön hosszadalmas tárgyalások után egyezett meg Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán, és Vlagyimir Putyin orosz államfő az ukrán válság békés rendezését célzó szeptemberi minszki megállapodások végrehajtásának mikéntjéről. Ezt követően a minszki összekötőcsoport tagjai - Kijev, a szakadár "népköztársaságok", az EBESZ és Moszkva képviselői - aláírták az intézkedéscsomagot.
Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője csütörtökön közölte, Ukrajna azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók felügyelnék a kelet-ukrajnai frontvonalat, valamint az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő szakaszát. Petro Porosenko ukrán elnök a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.
A közlemény szerint "az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőinek találkoznia kell a helyszínen a felekkel" és érvényt kell szerezniük a minszki megállapodásnak. Hollande tudatta azt is, hogy ennek érdekében az újabb nyomásgyakorlás részleteiről a négy ország külügyminiszterei már csütörtökön elkezdenek tárgyalni.
Francia diplomáciai források jelezték: elképzelhető, hogy a tárcavezetők találkozni is fognak a következő napokban, feltehetően Párizsban, azért, hogy a minszki megállapodás "megsértései ne vezessenek annak megszűnéséhez". A párizsi forrás szerint "kritikus hetek következnek".
A szombat éjfélkor életbe lépett tűzszünet ellenére folytatódtak a harcok a stratégiailag fontos csomópontnak számító Debalcevében és környékén, sőt a szeparatisták fokozták a város elfoglalására tett erőfeszítéseiket. Miután a felkelők kedden benyomultak a városba és elfoglalták annak nagyobbik részét, a hónapok óta ostromlott ukrán kormányerők szerdán megkezdték csapataik többségének kivonását a városból és környékéről.
A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.
Német kormányszóvivő: Berlin, Párizs, Kijev és Moszkva ragaszkodik a minszki megállapodásokhoz
A német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz elnök továbbra is ragaszkodik a minszki megállapodásokhoz - közölte a német kormányszóvivő csütörtökön a négy vezető telefonon folytatott tárgyalásáról.
Egyetértettek abban, hogy a február 12-én elfogadott intézkedéscsomagnak a tűzszünetre és a nehézfegyverek visszavonására vonatkozó elemei "átfogó megvalósításához" az EBESZ megfigyelése mellett megvalósuló "konkrét lépések" szükségesek, és a fogolycserének is meg kell kezdődnie - olvasható a közleményben, amely szerint Vlagyimir Putyin "megígérte", hogy mindennek érdekében latba veti befolyását az oroszbarát szakadároknál.
A közlemény szerint a négy ország külügyminiszterei a következő napokban tovább tárgyalnak a minszki megállapodások végrehajtásáról.
Porosenko Merkeléknek: a Debalcevénél történtek sértik a minszki egyezményt
Petro Porosenko szerint nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalceve városánál történtek megfelelnének a kelet-ukrajnai rendezéssel kapcsolatban múlt héten kötött minszki megállapodásnak.
Az ukrán elnök - sajtószolgálatának közlése szerint - ezt csütörtökön jelentette ki, az úgynevezett "normandiai formátumban" tartott telefonos megbeszélésen, amelyet Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott.
A közlés szerint az ukrán államfő sürgette tárgyalópartnereit, hogy dolgozzanak ki pontos garanciákat arra az esetre, ha ismét megpróbálnák megsérteni a Minszkben született egyezségeket. Porosenko ezen a fórumon is szóba hozta, hogy Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók ellenőriznék a frontvonalat és az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok által felügyelt szakaszát. Az ukrán elnök közölte, ragaszkodnak ahhoz, hogy a "normandiai négyek" külügyminisztereinek e hétre tervezett megbeszélésén ennek a lehetőségét is megvitassák.
Andrij Liszenko, a kijevi "terrorellenes" hadműveleti parancsnokság szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az elmúlt egy napban az érvényben lévő tűzszünet ellenére összesen 14 ukrán katona esett el és 172 sebesült meg a kelet-ukrajnai harcokban. Bár a szóvivő nem tért ki rá, a sajtójelentések alapján valószínűsíthető, hogy a katonák nagy része Debalcevében és környékén halt meg.
Moszkva ellenzi a békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe
Moszkva ellenzi a békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Oroszország ENSZ-nagykövete és EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője is felszólalt csütörtökön Kijev kezdeményezése ellen - jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Vitalij Csurkin ENSZ-nagykövet szerint Kijevnek csapatai lefegyverezésével és nem új kezdeményezésekkel kell foglalkoznia. A magas rangú diplomata azzal érvelt, hogy a február 12-én elért minszki egyezség - a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról aláírt intézkedéscsomag - szerint a szakadár donyecki és luhanszki "népköztársaságokban" saját rendfenntartókat, úgynevezett népi milíciákat hoznak létre, az egymással szemben álló feleket szétválasztó területet pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik.
A minszki intézkedéscsomaghoz csatolt "megjegyzések" között szerepel, hogy a közrend fenntartására a helyi tanácsok döntésével a szakadár területeken "népi milíciák" alakulnak.
Csurkin szerint Kijev kezdeményezése megkérdőjelezi az ukrán hatalom szándékát a minszki megállapodások betartására.
Andrej Kelin orosz EBESZ-nagykövet szintén kevés esélyt lát a békefenntartók küldésére a Donyec-medencébe. A Bécsben nyilatkozó diplomata úgy vélte, hogy több nemzetközi szervezetnek ugyanazon konfliktusövezetben való tevékenysége "általában zűrzavarhoz vezet". Kelin nehezményezte, hogy Kijevben "felül akarják vizsgálni" a minszki megállapodásokat, és a rendezés felügyeletébe be akarják vonni az Európai Uniót.
A fehérorosz fővárosban múlt csütörtökön hosszadalmas tárgyalások után egyezett meg Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán, és Vlagyimir Putyin orosz államfő az ukrán válság békés rendezését célzó szeptemberi minszki megállapodások végrehajtásának mikéntjéről. Ezt követően a minszki összekötőcsoport tagjai - Kijev, a szakadár "népköztársaságok", az EBESZ és Moszkva képviselői - aláírták az intézkedéscsomagot.
Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője csütörtökön közölte, Ukrajna azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók felügyelnék a kelet-ukrajnai frontvonalat, valamint az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő szakaszát. Petro Porosenko ukrán elnök a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.
Forrás
MTI
