A nigériai éhezés menekülthullámot indíthat el Európába

"Amennyiben most nem leszünk úrrá a helyzeten, nagyon félek, hogy tízezrek kerekednek fel Európa irányába" - mondja Ayoade Alakija, a humanitárius segítségnyújtás nigériai koordinátora.

A Boko Haram iszlamista terrormilícia erőszakcselekményei következtében Nigéria északkeleti részében már csaknem kétmillió ember van úton. A legtöbben Nigéria biztonságosabb részeibe menekülnek, egytizedük szomszédos országokban keres védelmet. Az északkeleten élőknek sürgősen segítségre van szükségük, "különben nem marad más választásuk, mint a távozás az országból" - mondja Alakija.

Mostanáig az északkeleti válsághelyzet kiváltotta menekültáradat főleg az érintett régióra összpontosult. "Jelenleg ugyan sok olyan nigériai van, aki Európába akar menni, de ők nem kimondottan északkeletről származnak" - mondja Peter Lundberg, az ENSZ humanitárius segélyezésének helyettes koordinátora. "Természetesen nehéz megmondani, hogy a legsúlyosabb válsághelyzetben mi történhet. Mi azon vagyunk, hogy ez ne következzen be" - teszi hozzá.

Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) új tanulmányának készítői bizonyítva látják, hogy közvetlen összefüggés van a bizonytalan élelmiszerellátás és a migráció között. Az ellátásban jelentkező minden egyes százalék romlás 1,9 százalékkal több embert késztet országa elhagyására. Mindezt tetézi, hogy minden egyes újabb évvel a lakosság további 0,4  százaléka vándorol ki a tanulmány szerint - írja a dpa.

Az ENSZ több eszközt sürget. Először is gyorssegélyre van szükség, megakadályozandó, hogy a jelenlegi válság tömeges halállal járó éhínségbe torkolljon. ENSZ-adatok szerint az említett körzetben ötvenezer embert fenyeget az éhhalál, másfél millió ember pedig veszélyeztetett. "Közös erőfeszítéssel az éhínséget még meg tudjuk akadályozni" - mondja Lundberg.

Szintén ENSZ-adatok szerint idén 1,1 milliárd dollárra van szükség a segítségnyújtáshoz. Eddig azonban ennek csak kevesebb mint egyharmada folyt be. A hiány miatt az ENSZ kénytelen volt 400 ezer, éhezéstől szenvedő ember támogatását leállítani. Áprilisban a régióban még 2,9 millió embernek segítettek, most már csak körülbelül 1,9 milliónak. Lundberg szerint ott csökkentik a fejadagokat, ahol az emberek ellenállóképesebbek.

A nigériaiak - az eritreaiakat és a szomáliaiakat megelőzve - 2016-ban 46 ezer kérelmezővel a menekültstátusért folyamodó afrikaiak legnagyobb csoportját alkották az EU-ban, ami az összes védelmet kereső négy százaléka. Azok a nigériaiak, akik vállalkoznak a Szaharán és a Földközi-tengeren át vezető útra, inkább nem az északkeleti válságövezetből, hanem a kevésbé szegény országrészekből származnak.

Az ország északkeleti részét uraló humanitárius válságot a Boko Haram terrorhadjárata váltotta ki. Az iszlamista szélsőségesek 2009 óta tartják rettegésben a régiót. Ott és a szomszédos országok kapcsolódó vidékein az iszlám jogrend radikális értelmezésén alapuló államot akarnak kialakítani. A terrormilícia merényleteiben és támadásaiban legalább húszezer ember lelte halálát.

A nigériai katonaság 2015 óta fontos sikereket ért el a Boko Haram elleni küzdelemben. A felszabadított vidékeken drámai a helyzet. Az ENSZ Borno szövetségi tagállamot - a Boko Haram "bölcsőjét" és visszavonulási területét - a "krónikusan alulfejlett" kategóriába sorolja. Ott, valamint a szomszédos Yobe és Adamawa szövetségi tagállamokban az erőszakcselekmények miatt több éven át nem foglalkoztak mezőgazdasággal. Továbbá - szintén az ENSZ adatai szerint - hiány van tiszta ivóvízből, alapvető egészségügyi intézményekből, nincs orvosi ellátás, iskolai képzés és nem tudják hol elhelyezni az embereket. "Ennél rosszabb már aligha lehet" - mondja Alakija, a humanitárius segítségnyújtás nigériai koordinátora, aki szerint a következő lépés a térség éhínség sújtotta övezetnek minősítése lenne.