A németek többsége szerint az idén terrortámadás éri hazájukat
A Bild am Sonntag című lap megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a lakosság 56 százaléka azzal számol, hogy történik az idén terrorista merénylet az országban, 38 százalék pedig nem tart ettől. Sok német fél is a terrortól, 42 százalékuk ezt elismeri, míg a többség, 56 százalék azt állítja, hogy nem aggódik. Szinte mindenki, a lakosság 99 százaléka úgy véli, érthető, ha valaki fél a terrortól.
Thomas de Maiziere belügyminiszter a lapnak elmondta, hogy Németország ugyan a terroristák célkeresztjében van és "a helyzet feszült", de a hatóságoknak nincs tudomásuk készülő terrortámadásról, ezért sehol nem kell nyilvános rendezvényeket lemondani vagy közterületet lezárni.
Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter egy vasárnapi interjúban kiemelte, hogy teljes biztonság nem létezik, a terrorizmus pedig nem ismer országhatárokat, és származástól, nemtől, életkortól, vallástól függetlenül mindenki ellen irányul.
A német biztonsági szervek "jó munkát végeznek és többször keresztülhúzták a merényletterveket". Ugyanakkor valószínűleg a szerencsén is múlott, hogy Németországot eddig nem érte támadás - tette hozzá a miniszter a Berliner Morgenpost című újság és a kiadó - a Funke médiacsoport - többi lapjának húsvéti számában megjelent interjúban.
Németországban tanulásra és munkára kötelezhetik a menekülteket
Németországban csak a német nyelv elsajátítására és a munkára hajlandó menekültek kaphatnának határozatlan idejű tartózkodási engedélyt a szövetségi belügyminisztérium új elképzelése szerint. A tárca a munkaügyi minisztériummal együtt legkésőbb májusban a kormány elé terjeszt egy törvényjavaslatot a menekültek társadalmi integrációjáról, amelynek az az alapelve, hogy csak a beilleszkedésre törekvő menekültek maradhatnak tartósan az országban - mondta Thomas de Maiziere belügyminiszter az ARD országos közszolgálati televíziónak.
A miniszter az interjúban kiemelte, hogy aki nem fogadja el a felajánlott munkát vagy nem hajlandó megtanulni németül, elesik a letelepedés lehetőségétől, amely a jelenlegi szabályozás szerint három évi tartózkodás után szinte automatikusan jár.
A két tárca terve szerint a menekülteket lakhelyváltoztatási tilalom alá is vonják majd. A javasolt szabály értelmében a menekültek nem költözhetnek el kijelölt lakhelyükről, amíg nem tudják eltartani magukat.
A "röghöz kötés" célja a sűrűn lakott térségek "gettósodásának" elkerülése, vagyis annak megakadályozása, hogy nemzetiségi zárványok alakuljanak ki a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben - mondta Thomas de Maiziere.
A jobboldali CDU politikusa hangsúlyozta: az Európai Unió Bírósága a közelmúltban egy ítéletben kimondta, hogy a lakhelykorlátozás összefér az uniós menekültügyi szabályokkal.
A mostani szabályozás radikális szigorítását jelentő javaslatot a CDU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) több politikusa a támogatásáról biztosította, az országos szakszervezeti szövetség (DGB) viszont bírálta. Álláspontja szerint a beilleszkedést nem erőltetni kellene újabb szankciókkal, hanem inkább ösztönözni a menekültek igényeire szabott nyelvtanulási és képzési, átképzési programokkal és az integrációért a legtöbbet dolgozó intézmények, az önkormányzatok pénzügyi támogatásával.
