A németek szerint felülvizsgálatra szorul az EU-Törökország megállapodás

A megállapodás előfeltétele a jogállamiság érvényesülése, ez azonban Törökországban "jelenleg nem biztosított", ezért "helytelen, ha kiszervezünk jogállami döntéseket" Törökországba - mondta Bärbel Kofler a Madsack német médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) adott interjúban.

A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa hangsúlyozta, hogy "az aktuális törökországi fejlemények fényében újra kell értékelni az EU-Törökország menekültügyi megállapodást".

Az EU és Németország nem teheti meg, hogy nem vesz tudomást arról, hogy "az afgánok, irakiak és irániak menedékjogi kérelmeit nem jogállami szabályok alapján dolgozzák fel Törökországban"- tette hozzá.

Törökország ugyan sok erőfeszítést tett a területén tartózkodó hárommillió szír állampolgár ellátásáért, és helyes, hogy az EU és Németország pénzügyi támogatást nyújt ehhez, de a megállapodás számos eleme "nem működik", így például szíriai menekültek "elenyészően csekély" számban utazhattak be legális úton Törökországból az EU-ba.

Mindennek alapján a német kormánynak át kell gondolnia, hogy milyen más megoldásokat lehet alkalmazni. Szóba jöhet például a közel-, és a közép-keleti térségben működő nagykövetségek kapacitásának növelése, hogy a menedéket kereső emberek ezeken a külképviseleteken nyújthassák be kérelmüket - mondta az emberi jogi kormánymegbízott.   

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn kijelentette, hogy ha az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, Törökország "arra kényszerül", hogy elálljon a menekültügyi megállapodástól. Aláhúzta, hogy az ankarai kormány konkrét menetrendet akar látni. "Ez jelentheti október elejét vagy közepét is - de a dátum lefektetését várjuk" - mondta.   

A megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserébe a tehermegosztás jegyében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.   

A megállapodás arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. Az eredeti tervek szerint júliusban vezették volna be a vízummentességet, de Ankara nem teljesítette az EU 72 feltételének mindegyikét.

Görög miniszter: kell egy "B-terv" az EU-Törökország megállapodás bukásának esetére

A görög bevándorlásügyi miniszter szerint ki kell dolgozni egy "B-tervet" arra az esetre, ha elbukik a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás.

Jannisz Muzalasz a Bild című német lap online kiadásában szerdán idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy az athéni vezetés "nagyon aggódik" és úgy látja, "mindenképpen kell egy B-terv".

A német kormánykoalíció pártjai között - szerdai nyilatkozatok alapján - nincs egyetértés az ügyben. A jobboldali CDU egyik tekintélyes politikusa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, hogy folytatni kell a megállapodás végrehajtását. Kiemelte, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő belpolitikai tevékenységében "sok minden nincs rendben", a menekültválság ügyében kötött megállapodás viszont hozzájárul az emberkereskedők elleni küzdelemhez és a hárommillió törökországi szír menekült helyzetének javításához. Ezt a két témát - a török belpolitikai fejleményeket és a menekültügyi megállapodást - pedig nem szabad "összekeverni".

Azonban a török állampolgárok nem kaphatnak uniós vízummentességet, ha országukban megsértik az emberi jogokat - jegyezte meg a CDU-s politikus.

Brüsszelnek nincs "B-terve" az EU-Törökország megállapodás bukásának esetére

Az Európai Bizottságnak nincs "B-terve" arra az esetre, ha elbukna a menekültválság közös kezeléséről Törökországgal kötött megállapodás, ezt az egyezményt kell sikerre vinni - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

"A bizottságnak A-terve van, mégpedig az, hogy sikerre vigye a megállapodást" - mondta Mina Andreeva újságírói kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Európai Unió és Ankara között márciusban létrejött egyezmény mindössze az egyik elemét képezi az unió átfogó migrációs politikájának, amelyet terveik szerint folytatni fognak.

A szóvivő kiemelte, ennek a komplex megközelítésnek egyebek mellett része a menedékkérők áthelyezését, illetve áttelepítését célzó program, az uniós menekültügyi rendszer reformja, az új sürgősségi segélynyújtási eszköz, valamint a nyugat-balkáni államok támogatása és a migrációt kiváltó okok kezelése.

A görög bevándorlásügyi miniszter arról beszélt egy szerdai lapinterjúban, hogy az athéni vezetés "nagyon aggódik" és úgy látja, "mindenképpen kell egy B-terv". A török külügyminiszter pedig néhány nappal korábban kijelentette, hogy ha az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, Törökország "arra kényszerül", hogy elálljon a menekültügyi megállapodástól.

A március 18-án kötött EU-török megállapodás értelmében Törökország visszafogadja a területéről Görögországba érkező menekülteket, cserébe első körben 3 milliárd euró hozzájárulást kap a menekültek ellátásához, és az unió befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menekültet, mint amennyi a megállapodás életbe lépésétől számítva illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon.