A németek és az olaszok támogatják leginkább a migránsok befogadását

A franciaországi Jean Jaures Alapítvány és a Progresszív Tanulmányok Európai Alapítványa megbízásából az Ifop közvélemény-kutatóintézet által végzett felmérés szerint a megkérdezett németek 79 százaléka, az olaszok 77, a spanyolok 67 százaléka támogatja a migránsok befogadását és elosztását az európai országokban, míg a briteknél csak 44, a franciáknál 46, a dánoknál és a hollandoknál 48 százalékos ez az arány.

Abban azonban konszenzus alakult valamennyi országban, hogy "amennyiben a migránsokat nagy számban befogadjuk hazánkban vagy Európában, az felhívásként szolgálhat, és Európa felé indíthat meg Afrikában, Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban élőket". Ettől leginkább a britek (80 százalék) és a franciák (79 százalék) tartanak, de az olaszok 78, valamint a németek és a spanyolok 69 százaléka is így véli.  

Az európaiak többsége abban is egyetért, hogy a migránsok között "potenciális terroristák" is lehetnek. Ettől Németországban tartanak a legkevésbé, de még ott is 64 százaléka gondolja ezt az embereknek, míg a hollandoknak 85 százaléka van erről meggyőződve.

Mindezek ellenére a nyugat-európaiak jelentős többsége úgy gondolja, hogy hazájuknak be kell fogadnia a menekülteket. Ezt gondolja a németek 79, az olaszok 68 és a spanyolok 67 százaléka, de még a befogadással szemben tartózkodóbb franciák és britek 54 százaléka is. Ugyanakkor csak a németek (69 százalék) és a dánok (53 százalék) többsége hisz abban, hogy a hazája elegendő pénzügyi forrásokkal rendelkezik a migránsok fogadásához.

Abban is egyetért az európaiak nagyon nagy többsége, hogy azoknak a menekülteknek, akiket befogad Európa, csak néhány hónapig vagy évig szabad az adott országban maradniuk, és haza kellene térniük, amint azt a helyzet lehetővé teszi. Így vélekedik a hollandok 92, a franciák 83, a britek 82, de a németek 72 százaléka is.

A németeket és a spanyolokat leszámítva a nyugat-európaiak abban is egyetértenek, hogy hazájuk a bevándorló lakosság integrálási képességének határaihoz érkezett. A franciák, az olaszok és a hollandok 63, a briteknek pedig 60 százaléka szerint már túl sok külföldi vagy külföldi származású ember él náluk, és lehetetlen további bevándorlókat befogadni.

A reprezentatív felmérés a hét európai országban (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Dánia, Nagy-Britannia) 1000-1100 ember megkérdezésével készült.
 

Párizs és Berlin azonos állásponton van

Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár ugyanazt az álláspontot képviseli a migrációs válságban, és a politikai teendőket illetően is - közölte kedden a francia elnöki hivatal.

A két ország vezetője a digitális fejlesztésekről Párizsban rendezett francia-német konferencián találkozott. A megbeszélésen szóba került a migrációs válság és a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen a német kancellár is részt vett.

"A menekültkérdésről ugyanazt az álláspontot képviselik, és arról is, hogy mit kell tenni politikai téren, valamint a frontországoknak nyújtandó eszközöket illetően is" - mondta egy francia diplomáciai forrás.

Francois Hollande Athénban támogatta a görögök azon kérését, hogy az Európai Unió további 330 millió eurós támogatást nyújtson jövőre a menekülthullám kezeléséhez. Az év eleje óta több mint félmillió migráns lépett be Görögországon keresztül Európába.

A vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozón az Európai Unió bejelentette, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma, ebből Görögország év végére 30 ezerre növeli a férőhelyek számát.

Hollande és Merkel a szíriai helyzetről is egyeztetett, mielőtt a francia külügyminisztériumban munkavacsorán találkoznak egymással Franciaország nyugati és arab szövetségesei. Az Elysée-palota közlése szerint a német kancellár és a francia államfő az ukrajnai békefolyamatra is kitért a kétoldalú megbeszélésen.