A NATO fenntartja a stabil katonai jelenlétet Afganisztánban
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságíróknak nyilatkozva bejelentette: a tagországok elkötelezték magukat amellett, hogy 2020 végéig folytatják az afgán biztonsági erők finanszírozását, és már "majdnem összejött" az ehhez szükséges évi ötmilliárd dollár.
Obama ezt megelőzően arra kérte a NATO vezetőit, hogy hosszabbítsák meg az afganisztáni tálibok elleni háború támogatását.
Az Egyesült Államok évi 3,5 milliárd dollárt ígért az afgán erők támogatásához, a kabuli kormány pedig várhatóan évi félmilliárddal járul hozzá. A többi NATO-tagország együtt vállalna évi egymilliárdot, és Stoltenberg szerint ez az összeg már majdnem együtt van vállalások formájában. A támogatásokból 352 ezer afgán katonát és rendőrt lehet szolgálatban tartani.
Stoltenberg hozzátette: még nem lehet tudni, a szövetségesek hány katonájukat hajlandók az afganisztáni nemzetközi kiképző és tanácsadó misszióban tartani, de a szombati vállalások fényében a létszám 12 ezer körül stabilizálódik. A végleges szám idén őszre kialakul - mondta.
Obama a héten jelentette be, hogy az Egyesült Államok a korábban tervezett 5500 fő helyett 8400-ra csökkenti 2016 végére az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák számát. A mostani létszámhoz képest ez mindössze egy 1400 fős csökkentést jelent.
Most összesen 13 ezer külföldi katona van Afganisztánban, az Egyesült Államok után Németország, Törökország és Olaszország adja a legtöbbet.
Gorbacsov: a NATO a hidegháborútól a forró háború felé tart
A NATO varsói csúcsértekezletének döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség a hidegháborútól a valóságos háború felé lépett - jelentette ki Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök szombaton az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva. "A NATO megkezdte az előkészületeket a hidegháborúnak forró háborúvá történő átalakítására" - fogalmazott a Szovjetunió utolsó elnöke.
"A varsói retorika ordítóan arról árulkodik, hogy szinte hadat akarnak üzenni Oroszországnak. Védelemről beszélnek, miközben ténylegesen már támadó akciókra készülnek" - hangsúlyozta Gorbacsov.
A volt szovjet elnök szavai szerint a Varsóban hozott döntések Oroszországot egy növekvő szembenállásba rángatják bele. "A NATO-tagállamok azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy semmitől sem félnek, és ez nagyon gyanús, ezzel bennünket és az egész világot bele akarják rángatni egy még nagyobb szembenállásba" - mondta Gorbacsov.
A volt szovjet elnök szerint a nemzetközi közösségnek a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kell tennie avégett, hogy megállítsa a háborúba sodródást. "Oroszországnak természetesen folytatnia kell a védekezés politikáját, de meg kell állítani ezt a borzalmas folyamatot. Minden népnek, az ENSZ-nek, a Biztonsági Tanácsnak nagyon keményen kell reagálnia, hogy megállítsák azt, ami zajlik. Be kell kapcsolódniuk ebbe tapasztalt politikusoknak, katonáknak, akik jól tudják, hogy mindez hová vezethet. A népeknek kell megállítaniuk a háborúba sodródást, hogy senkinek se legyen kedve a nemzetközi helyzet elmérgesítésével játszani, forró háború felé taszítva a világot" - figyelmeztetett Gorbacsov.
Szerinte a Varsóban elfogadott határozatok a NATO politikájának válságáról, Oroszország partnereinek bel- és külpolitikai válságáról tanúskodnak. Úgy vélte, hogy a NATO provokatív magatartásával bonyolítja a nemzetközi helyzetet, kemény válaszlépésekre kényszerítve Oroszországot.
Gorbacsov nyilatkozatára reagálva Linas Linkevicius litván külügyminiszter kijelentette: nem lepte meg, hogy a volt szovjet elnök az Oroszországgal fennálló feszültség fokozásával vádolja a NATO-t, de határozottan úgy véli, Gorbacsov téved.
Linkevicius szerint Gorbacsov szóhasználata nem volt meglepő, de a NATO keleti szárnyának megerősítésével csupán Oroszország "agresszív magatartására reagál". Oroszország katonai készülődése számban és intenzitásban messze túlszárnyalja a NATO-ét - állapította meg. "Az oroszok nagyon találékonyan keverik össze a következményeket az okokkal" - vélekedett. "Hozzászoktunk ezekhez a módszerekhez".
A litván külügyminiszter szerint országa számára megnyugtató, tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióra, hogy a NATO egy német vezetésű zászlóaljat telepít Litvániába, még ha az csak ezer főt számlál is.
A Varsói Szerződés aláírásának helyszínén tartották a díszvacsorát
Történelmi helyszínen tartották munkavacsorájukat péntek este a NATO-tagállamok vezetői: az elnöki palota báltermében (más néven oszlopos termében) írták alá 1955-ben a Szovjetunió és az akkori kelet-európai kommunista országok a Varsói Szerződés létrehozásáról szóló alapokmányt, és ugyancsak ott zajlottak 1989-ben a lengyelországi rendszerváltozást megalapozó kerekasztal-tárgyalások a lengyel kommunista vezetés és annak ellenzéke, a Szolidaritás mozgalom között.
A házigazda lengyel elnök, Andrzej Duda és vendégei, köztük Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök a "történelem levegőjét szívhatták magukba" a hatalmas, 80 égőt számláló kristálycsillár alatt, a 185 négyzetméteres faliszőnyegek között - írta az AFP hírügynökség.
A sors iróniája, hogy ugyanebben a teremben ratifikálták 1999-ben a Lengyelország NATO-, illetve 2003-ban EU-csatlakozásáról szóló okmányokat. Ez a legnagyobb terme a XVII. században egy lengyel arisztokrata család által épített és két évszázaddal később egy tűzvész után újjáépített palotának, amely Lengyelország függetlenségének 1918-as helyreállítása után a lengyel kormány székhelye lett, és ezt a funkcióját egészen a náci német megszállásig megőrizte, amikor a hitleristák német kulturális központtá és luxusszállodává alakították át. A Deutsches Hausnak nevezett palota első vendégei közé tartozott a német főkormányzó, Hans Frank.
A palotában nem tett nagyobb kárt az 1944-es varsói felkelés, és a visszavonuló németeknek sem sikerült felrobbantaniuk, ahogy tervezték. Varsóban azon kevés patinás történelmi épületek közé tartozik, amelyek nem pusztultak el a második világháborúban. Pompás belső berendezései nagy részének azonban nyoma veszett.
1945 után a minisztertanács elnöksége költözött a palotába. Ismét átépítésen esett át 1947-1952 között. Sokáig a kormány székhelye volt, majd miután az átköltözött az Ujazdowskie sugárútra, reprezentációs célokra, főként ünnepélyes találkozók céljaira használták.
A rendszerváltás után, 1990-1994 között ismét renoválták, majd elnöki palota lett. Ott rendezkedett be Lech Walesa, aki 1990-1995 között volt Lengyelország elnöke.
Annak a ténynek, hogy ebben a teremben tartották a NATO-csúcstalálkozó díszvacsoráját, a lengyelek szemében szimbolikus jelentősége van - írta a francia hírügynökség- a Nyugat győzelmére emlékezteti őket a kommunista ideológia és a szovjet expanzió felett.
A következő csúcsértekezlet 2017-ben Brüsszelben lesz, a NATO fokozza küzdelmét a szélsőséges iszlamisták ellen
A NATO következő csúcsértekezletét jövőre Brüsszelben tartják - jelentette be szombaton Varsóban a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg. A politikus kijelentette: a mostani kétnapos varsói csúcstalálkozó bebizonyította, hogy Észak-Amerika és Európa továbbra is egységes Oroszország - az ukrajnai válság által is nyilvánvalóvá tett - ambícióival szemben.
"Nem sikerült létrehoznunk a stratégiai partnerséget, amelyet a hidegháború után megpróbáltunk kifejleszteni, de azért nem is olyan a helyzet, mint a hidegháború idején volt" - közölte Stoltenberg. Hozzátette: "erős védelem és konstruktív párbeszéd: ezek azok az alapelvek, melyekre az Oroszországgal való kapcsolatunk épül".
A NATO-csúcs résztvevői egyben elfogadták, hogy a katonai szövetség az eddiginél többet tesz majd a szélsőséges iszlamistákkal harcoló közel-keleti és észak-afrikai országok támogatására. Stoltenberg közölte, hogy a NATO kiképző és képességfejlesztő missziót kezd Irakban a helyi fegyveres erőknél, támogatást nyújt Jordániának, s egy új hírszerző központot létesít Tunéziában, hogy ezzel is segítse az ország különleges erőinek munkáját.
Stoltenberg szerint a NATO-tagállamok vezetői a varsói csúcsértekezleten elvileg jóváhagyták, hogy a NATO légtérellenőrző gépei közvetlen támogatást nyújtsanak az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen Irakban és Szíriában harcoló, amerikaiak vezette koalíciónak. (NATO-diplomaták szerint ezek a repülések az ősszel kezdődhetnek.)
A főtitkár egyben bejelentette, hogy a NATO egy új haditengerészeti hadműveletet indít a Földközi-tengeren (Operation Sea Guardian), s szorosan együttműködik majd az Európai Unióval az embercsempészet megakadályozására.
