A NATO elkötelezett a szíriai konfliktus megoldása iránt

A külügyi tárcák vezetői megbeszélést folytattak a török-orosz konfliktusról, és az a vélemény alakult ki, hogy Törökországnak joga van megvédeni területi integritását és légterét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a diplomáciai megoldás felé kell terelni a feleket.

Stoltenberg elmondta, a tagországok képviselői elkötelezettek a szíriai konfliktus rendezése mellett, és minden segítséget megadnak az érintett országoknak e cél eléréséhez. A biztonsági és titkosszolgálati eszközök megosztását hangsúlyozta a főtitkár.

A NATO-főtitkár arról is beszélt, hogy a veszélyzóna közelében fekvő országoknak a NATO segítséget fog nyújtani saját védelmük fokozása és biztosítása érdekében. Ezzel kapcsolatban Jordánia, Irak és Törökország fegyveres erőinek képzését emelte ki.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO hosszú távú tervet dolgoz ki Törökország védelmére, amelynek egyik eleme a török légierő további fejlesztésének támogatása. A miniszterek döntést hoztak arról, hogy a NATO repülőgépeket és helikoptereket telepít Törökországba és további intézkedéseket hoznak szükség esetén.   

A külügyminiszterek nyilatkozatban rögzítették azt is, hogy továbbra is behatóan figyelni fogják a NATO délkeleti határán zajló fejleményeket, különös tekintettel a szíriai konfliktusra. Ez utóbbival kapcsolatban azt fogalmazták meg a politikusok, hogy közös, nemzetközi és hatékony eszközök kellenek a harcok befejezéséhez.

Az európai fenyegetettség csökkentése érdekében kezdtek tárgyalásokat az EU és a NATO képviselői

Tárgyalásokat kezdtek a NATO és az Európai Unió képviselői az Európát érintő déli és keleti fenyegetettség enyhítése érdekében - tájékoztatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Elmondták, hogy a biztonsági kérdésekben közös és halaszthatatlan döntésekre van szükség. Egyik lehetséges megoldás - mint utaltak rá - az úgynevezett hibrid hadviselés lehet.

A Jens Stoltenberg említette hibrid hadviselés lehetősége a civil és a katonai erők összehangolt használatát jelenti, amelynek részletei még kidolgozásra várnak. A hárompilléres hadviselés egyik eleme a stratégiai kommunikáció, amelynek lényege a civil és a katonai kommunikáció erősítése, második az energiatárolási lehetőségek kibővítése, amely arra irányul, hogy csökkentse az érintett országok energia-kiszolgáltatottságát, valamint a kiber-védelem kibővítése.

Federica Mogherini elmondta, hogy az unió és a NATO keretmegállapodás előkészítését kezdik meg hamarosan, elsősorban a déli válság megoldására. A két intézmény együtt fog dolgozni az érintett országok belső biztonságának megerősítésében, amely a menekültek nagyszámú érkezésének vet majd gátat.

Szijjártó: világossá vált, hogy a NATO-nak déli fenyegetéssel is szembe kell néznie

Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy a NATO-nak nemcsak keleti, hanem déli fenyegetéssel is szembe kell néznie. A külgazdasági és külügyminiszter kedd este az M1 aktuális csatornának a NATO-tagországok külügyminisztereinek aznap kezdődött brüsszeli értekezletének eddigi tapasztalatai alapján azt mondta: már mindenki látja, hogy a déli fenyegetés legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a keleti.

Elmondta: kedden azt vitatták meg, hogy a NATO mint szövetség, csatlakozzon-e ahhoz a nemzetközi koalícióhoz, amely a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet legyőzésére jött létre. Erről Szijjártó Péter szerint még hosszú vita várható. A magyar álláspontot képviselve úgy nyilatkozott, a legmesszebbmenőkig támogatják: a NATO saját eszközeivel járuljon hozzá, hogy az észak-afrikai térségben a destabilizált régiók újra stabillá váljanak.

Szijjártó Péter kitért a NATO külügyminisztereinek döntésére is, miszerint az afganisztáni NATO-missziót - a korábbi tervektől eltérőn - legalább 2016 végéig fenntartják. Ennek nyomán Magyarország is fenntartja - jelenleg több mint száztíz katonából álló - afganisztáni kontingensének létszámát. Emellett korábbi kötelezettségvállalásunknak megfelelően 2017 végéig évi 500 ezer dollárral Magyarország pénzügyileg is támogatja az afganisztáni biztonsági erők kiképzését - fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: Magyarország készen áll arra is, hogy a következő három évre vonatkozóan is megvitassák a pénzügyi támogatás fenntartását.

A külügyminiszter szerint Afganisztánban most olyan törékeny a helyzet, hogy ha most a NATO és partnerei kivonulnának a térségből, rosszabb lehetne a helyzet, mint a misszió kezdetén. Így a NATO afganisztáni missziójának meghosszabbításával milliós nagyságrendű migrációs hullámot akadályoznak meg - fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta: a NATO és Oroszország kapcsolatai a NATO külügyminiszteri értekezletének következő ülésein lesznek napirenden. Hozzátette ugyanakkor: több kollégájához hasonlóan azt az álláspontot képviseli, hogy szükség van a transzatlanti közösség és Oroszország együttműködésére ahhoz, hogy a közös ellenséget, az Iszlám Államot le tudják győzni.

A NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos tanácsülése kedden kezdődött Brüsszelben. Az első napon az atlanti szövetség külügyminiszterei döntést hoztak arról, hogy a NATO leállítja az Afganisztánban szolgáló katonáinak kivonását, mert a közép-ázsiai országban feszültté vált a biztonsági helyzet. Ez azt jelenti, hogy továbbra is mintegy 12 ezer fős kontingens folytatja Afganisztánban a helyi biztonsági erők kiképzését, mentorálását, és tanácsokkal szolgál az ország biztonságának megőrzéséért immár a fő felelősséget viselő afgán kormányerőknek.

A tanácskozás központi témái között szerepel még a jövő nyáron esedékes varsói NATO-csúcs előkészítése, a török-orosz konfliktus, valamint a keleti és déli fenyegetésekre adható válaszok megvitatása.