A NATO átveszi a líbiai légi műveletek irányítását
A megegyezés híre brüsszeli forrásokból vált ismertté csütörtök este, miután Törökország - Ahmet Davatoglu külügyminiszternek a török televízióban elhangzott bejelentése szerint is - feladta eddigi ellenállását a NATO szerepvállalását illetően.
Az említett diplomáciai források szerint lényegében megszületett az a kompromisszumos megállapodás, miszerint a vállalkozás politikai vetületeinek kezelésére létrejön az akcióban részt vevő, egymással kapcsolatot tartó NATO-tag és nem NATO-tag - köztük arab - országok csoportja, míg a legszigorúbb értelemben vett katonai irányítás a NATO kezébe kerül. Amerikai források szerint a politikai "kontaktcsoport" jövő kedden ülést tart Londonban, és oda várják Hillary Clintont, az Egyesült Államok külügyminiszterét is.
Hivatalos NATO-megerősítés azonban a megállapodásról egyelőre nem hangzott el, és a tagállamok brüsszeli NATO-nagyköveteiből álló Észak-atlanti Tanács ülése csütörtök este is folytatódott, mert néhány további kérdés még tisztázásra szorult. A líbiai légi akciók célja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával összhangban megakadályozzák a Kadhafi-rezsim légierejének a felkelők elleni bevetését, és megvédjék a harcok által fenyegetett líbiai polgári lakosokat.
Az elvi megállapodás létrejöttét telefonkonferencia előzte meg az amerikai, a brit, a francia és a török külügyminiszter között.
Davutoglu szerint az alku része az is, hogy a NATO irányítása alá kerülő műveletek kizárólag az ENSZ BT által elrendelt repülési tilalom érvényesítésére korlátozódnak. Brüsszeli diplomaták ugyanakkor azt mondták: az ok, amiért egyelőre nincs hivatalos bejelentés, az, hogy továbbra is vita folyik arról, a nyugati államok milyen mértékben mehetnek túl adott esetben a repülési tilalom betartatásának a NATO felügyelete alá kerülő feladatain, és hajthatnak végre esetlegesen más katonai akciókat is, "nem NATO-lobogó alatt".
Egyes vélekedések szerint az egyeztetések akár a hét végéig is eltarthatnak. Diplomaták azt mondták, felmerült a repülési tilalmi övezet (no-fly zone) érvényesítésén túl egyfajta "harcjárműmozgás-tilalmi övezet" (no-drive zone) érvényesítésének gondolata is. Erre kifejezetten nincs BT-döntés, de a Biztonsági Tanács azt kimondta, hogy a polgári lakosságot minden szükséges eszközzel meg kell védeni.
Az álláspontok eddig felettébb eltérőek voltak a nagy NATO-országokban. Az amerikaiak arra törekedtek, hogy mielőbb átadhassák a NATO-nak az irányítást, és ők maguk a háttérbe húzódhassanak - attól tartva, hogy az arab világban újra felszíthatja az amerikaiak iránti ellenszenvet a líbiai rezsim elleni katonai csapások sorozata. A britek az amerikaiak álláspontját osztották, és jelentős NATO-szerepvállalást követeltek a katonai irányításban.
A franciák ugyanakkor - akik élen jártak a líbiai légtérben múlt szombaton megkezdett műveletek végrehajtásában - úgy vélekedtek, hogy a NATO nyílt szerepvállalása is negatív visszhangot váltana ki az arab térségben. Ezekhez az ellentétekhez járult Törökország - az egyetlen muszlim NATO-ország - vonakodása: Ankara ellenezte, hogy az a védelmi szervezet, amelynek maga is tagja, támadásokat intézzen egy másik muzulmán ország ellen.
