A munkához való jogukért tüntettek az olaszok
A szenátus után az olasz parlament alsóháza is megszavazta a Monti-kormány által kidolgozott munkareformot. A munka törvénykönyvének módosítására a 630 képviselőből 393 mondott igent. Nemmel szavazott az Északi Liga, az Antonio Di Pietro vezette Értékek Olaszországa (IdV) és a Szabadság Népe (PdL) egy része is. Ez volt az első alkalom, hogy a Silvio Berlusconi vezette PdL nem támogatta egységesen a novemberben felállt szakértői kormányt.
Elsa Fornero munkaügyi miniszter "kiegyensúlyozottnak" nevezte a törvénycsomagot, amely többek között egyszerűbbé tette a közalkalmazottak elbocsátását.
A parlamentben és az olasz sajtóban is vitát váltott ki Fornerónak a The Wall Street Journal amerikai napilapban szerdán megjelent interjúja, amelyben a miniszter úgy fogalmazott, "a munkához való jog nem adott, ezt áldozatokat hozva ki kell érdemelni".
A munkához való jogért - amelyet az olasz alkotmány is tartalmaz - tüntettek a parlamenti szavazással egy időben az egész Olaszországban utcára vonuló szakszervezetek. Rómában rendőrkordon szorította vissza a képviselőházat füstbombával, tojással, gyümölccsel bombázó tüntetőket. "Monti, Fornero, fizessetek ti a válságért!" - állt az egyik szakszervezeti transzparensen.
"Ez a reform nem teremt több munkahelyet, nem nyitja meg a fiatalok előtt a munkapiacot, csak rosszabbá teszi a már eddig is válságos foglalkoztatási helyzetet" - nyilatkozta a sajtónak Raffaele Bonanni, a CISL szakszervezeti szövetség főtitkára.
Elégtelennek nevezte a reformot Giorgio Squinzi, a Confindustria, az olasz gyáriparosok szövetségének elnöke is. Squinzi úgy fogalmazott, a kormánynak muszáj volt elfogadtatni a munka új törvénykönyvét, mivel Monti ezzel akart az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozójára menni.
Az olasz munkareformot "foglalkoztatási kulcslépésnek" nevezte Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa.
