A MIT a világ legjobb egyeteme
BUDAPEST. A QS Top Universities kedden közzétett listáján ismét a Massachusetts Institute of Technology került az élre. A magyar intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem végzett a legelőkelőbb helyen.
A tavalyihoz hasonlóan ismét a Massachusetts Institute of Technology, azaz az MIT lett a világ legjobb egyeteme, míg a magyar felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetemnek sikerült a legelőkelőbb helyet megszerezni a kedden közzétett listán.
A QS Top Universities listáján a Harvard a második, a Cambridge-i Egyetem a harmadik. A negyedik a University College London (UCL) lett, míg az ötödik a szintén londoni Imperial College. A hatodik legjobb egyetem is brit, mégpedig az Oxfordi. Az élmezőnyben a korábbiakhoz hasonlóan az amerikai egyetemek vannak túlsúlyban: a Stanford a hetedik, a Yale a nyolcadik, a Chicagói Egyetem a kilencedik, míg a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a Caltech és a Princeton holtversenyben a tizedik.
A legjobb egyetem, amely nem amerikai és nem is brit, a 12. helyen szereplő ETH Zürich, vagyis a zürichi műszaki egyetem. A lausanne-i műszaki egyetem a 19. lett. A patinás intézmények közül például a Heidelbergi Egyetem "csak" az 50. helyet érdemelte ki. A párizsi École Normale Supérieure a 28.
Az ázsiai felsőoktatási intézmények közül a Szingapúri Egyetem szerepel a legelőkelőbb helyen, 24. lett. A Hongkongi Egyetem a 26., a tokiói a 32. Összességében a top 200-ban 61 amerikai, 50 európai, 35 ázsiai és 10 ausztrál egyetem van.A listán az első négyszáz intézményt egyenként rangsorolják, azt követően pedig ötvenes csoportokba sorolják őket.
A magyar egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetemet az 501-550., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) az 551-600., a Debreceni Egyetemet a 601-650., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 651-700. helyre sorolták.
Az első osztályú képzés egyre inkább pénzkérdéssé válik - mutatott rá a QS kutatásvezetője, Ben Sowter. A legjobb tíz egyetemen átlagosan 34 ezer dollárba kerül, mire a hallgatók eljutnak az első záróvizsgákig.
A Quacquarelli Symonds, amely több mint kétezer intézményt vizsgál, és ezek közül több mint 800-at rangsorol, rengeteg szempontot vesz figyelembe és súlyoz a lista összeállításakor. Az összesítésben 40 százalékkal esik latba például az a felmérés, amelyet világszerte akadémikusok megkérdezésével végeznek az intézményekről, 10 százalékot nyom a munkaadók véleménye. Számítanak az anyagi körülmények, a tanár-diák arány, a külföldi hallgatók aránya, a kutatási potenciál és az, hogy milyen arányban idézik a kutatási eredményeket.
A QS Top Universities listáján a Harvard a második, a Cambridge-i Egyetem a harmadik. A negyedik a University College London (UCL) lett, míg az ötödik a szintén londoni Imperial College. A hatodik legjobb egyetem is brit, mégpedig az Oxfordi. Az élmezőnyben a korábbiakhoz hasonlóan az amerikai egyetemek vannak túlsúlyban: a Stanford a hetedik, a Yale a nyolcadik, a Chicagói Egyetem a kilencedik, míg a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a Caltech és a Princeton holtversenyben a tizedik.
A legjobb egyetem, amely nem amerikai és nem is brit, a 12. helyen szereplő ETH Zürich, vagyis a zürichi műszaki egyetem. A lausanne-i műszaki egyetem a 19. lett. A patinás intézmények közül például a Heidelbergi Egyetem "csak" az 50. helyet érdemelte ki. A párizsi École Normale Supérieure a 28.
Az ázsiai felsőoktatási intézmények közül a Szingapúri Egyetem szerepel a legelőkelőbb helyen, 24. lett. A Hongkongi Egyetem a 26., a tokiói a 32. Összességében a top 200-ban 61 amerikai, 50 európai, 35 ázsiai és 10 ausztrál egyetem van.A listán az első négyszáz intézményt egyenként rangsorolják, azt követően pedig ötvenes csoportokba sorolják őket.
A magyar egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetemet az 501-550., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) az 551-600., a Debreceni Egyetemet a 601-650., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 651-700. helyre sorolták.
Az első osztályú képzés egyre inkább pénzkérdéssé válik - mutatott rá a QS kutatásvezetője, Ben Sowter. A legjobb tíz egyetemen átlagosan 34 ezer dollárba kerül, mire a hallgatók eljutnak az első záróvizsgákig.
A Quacquarelli Symonds, amely több mint kétezer intézményt vizsgál, és ezek közül több mint 800-at rangsorol, rengeteg szempontot vesz figyelembe és súlyoz a lista összeállításakor. Az összesítésben 40 százalékkal esik latba például az a felmérés, amelyet világszerte akadémikusok megkérdezésével végeznek az intézményekről, 10 százalékot nyom a munkaadók véleménye. Számítanak az anyagi körülmények, a tanár-diák arány, a külföldi hallgatók aránya, a kutatási potenciál és az, hogy milyen arányban idézik a kutatási eredményeket.
Forrás
MTI
