A migránsok Európába szállítását követeli a görög menekültügy
Új megoldást ajánl az EU számára a 2013-ban létrehozott görög menekültügyi szolgálat vezetője, Maria Stavropoulou, aki tömeges illegális bevándorlás helyett “biztonságosabb” módon telepítene be évente több százezer közel-keleti menekültet. Az új terv szerint az EU egyenesen a Közel-Keletről hozatná be a célországba a bevándorlókat, nagy eséllyel Görögország kihagyásával.
“Amúgy is ennyien érkeznek Európába évente” – magyarázta az évi pár százezres kvótát a menekültügyi vezető. “Az elmúlt évben az EU országaihoz egymillió menedékkérelmet adtak be. Mi tudjuk, hogy kik ezek az emberek. A többség viszont rendszertelenül jön Európába. Tehát mit is érünk el mindezzel? Munkát adunk az embercsempészeknek” – emelte ki.
A cikk kitér az áttelepítési program tehermentesítő szerepére is, mellyel főként Olaszország és Görögország, a két földközi-tengeri célország helyzetén próbáltak javítani a migrációs útvonal délre tolódása után. Ezt nevezik az első valós uniós menekültügyi és migrációs politikai kezdeményezésnek, melyet több uniós ország – Magyarországgal az élen – visszautasított. A 160 ezres éves elképzelés helyett ugyanis csak 28 ezer embert sikerült áttelepíteni, a kitűzött cél ötödét.
Görögország az áttelepítési program végéhez közeledve folytatta a dokumentumokkal nem rendelkező migránsok befogadását. Augusztus végéig 3700 migránst regisztráltak, szeptemberben pedig további 2400 bevándorló érkezett. Ezek a személyek azonban a menedékkérelmi lista legvégére kerülnek, ami ebben az évben már 37 ezernél tart. A cikk szerint nekik esélyünk sincs legálisan az EU belsőbb országai felé utazni, így a uniós hatóságok helyett az embercsempészekre bízzák majd sorsukat.
Daniel Esdras, a nemzetközi migrációs szervezet görögországi vezetője viszont úgy gondolja, hogy a legális bevándorlás megkönnyítésével Európa két legyet üthet egy csapással: először is megállíthatja az illegális bevándorlást, másodjára pedig orvosolhatja a 20-30 év múlva bekövetkező munkaerő-hiányt az elöregedő kontinensen.
Európa Tanács: aggasztóak az életkörülmények a görög regisztrációs pontokon
Az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága (CPT) kedden közzétett jelentésében aggodalmát fejezte ki az égei-tengeri görög szigeteken menedékkérők számára létesített regisztrációs pontokon (hot spotok) elhelyezettek helyzete miatt. Kiemelték, hogy különösen aggályos a felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek ellátása.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) szakértői csoportja a jelentésben bírálta a bevándorlók elhelyezésének elégtelenségét Athénban és Szalonikiben is, továbbá intézkedéseket sürgetett a rendőrök rossz bánásmódja ellen, amelyet gyakran jelentkező problémaként említett.
A jelentés kiemelte a túlzsúfoltságot, az elégtelen egészségügyi alapellátást, a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott nem megfelelő segítségnyújtást és a jogi tanácsadás hiányosságait; mindez véleményük szerint rendkívül feszült helyzetet teremtett.
A jelentéstevők "megdöbbenésüket" fejezték ki a bevándorlók elhelyezéséért felelős rendőrségi központok "többségében tapasztalt", nem megfelelő lakhatósági és elhelyezési feltételek miatt. Kiemelték az athén-pireuszi agglomerációhoz tartozó Drapetszonát, amelynek rendőrkapitányságán szerintük embertelen és megalázó körülmények uralkodnak, amelyek közegészségügyi kockázatot is jelentenek.
A bizottság határozott fellépésre szólította fel a görög hatóságokat a rendőri bántalmazás problémájának kezelésére. Véleményük szerint az eddigi intézkedések hatástalanok a gyakorlatban.
Az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága elismerte ugyan a görög hatóságok azon törekvéseit, hogy további szálláshelyeket biztosítsanak a rászorulóknak, de rendkívül aggályosnak nevezték a gyermekek fogva tartását hosszú ideig, rossz életkörülmények között. Véleményük szerint mihamarabb felül kell vizsgálni a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúak "oltalmazó őrizetét" érintő intézkedéseket.
