A migráció csak súlyosbítja az ellentéteket Németországban

A Németország 1990. október 3-i egyesítését követő kezdeti években a keleti országrészben élők nagy reményeket fűztek a nyugati életszínvonalhoz való gyors felzárkózáshoz, emlékeztetett Kiszelly Zoltán politológus a Hirado.hu-nak nyilatkozva. A bizakodás azonban gyorsan alábbhagyott, miután a hagyományos ipari körzeteket felszámolták, ami a klasszikus munkásosztály megszűnését hozta magával, emelte ki a szakértő.

Kiszelly úgy látja, hogy a szociáldemokrata SPD többek között ezért sem tudott jelentősebb pozíciókat kiépíteni a keleti tartományokban. A munkanélkülivé lett munkások a nosztalgia jegyében inkább az NDK-állampárt utódszervezetére, a PDS-re adták le voksukat - jegyezte meg a politológus.

Hagyományosan a kezdetben regionális pártként – majd a nyugat-német radikális baloldaliakkal összefogva die Linke néven országosan – tevékenykedő politikai formáció adott hangot a keletiek elégedetlenségének, és folyamatosan napirendre emelte a méltánytalan különbségeket, amelyek közül a bérezés tekintetében jelentkező eltérések fájtak, és minden a mai napig fájnak leginkább a kelet-németeknek, mondta a szakértő.

Hangsúlyozta: a Németország keleti részén élők, azonos munkakörökben dolgozva átlagosan a nyugati fizetések mindössze 85 százalékának megfelelő összegű pénzt keresnek havonta. A nyugdíjak esetében is hasonló a helyzet, bár e kapcsán azt ígéri a kormányzat, hogy a juttatások 2024-re az egész ország területén kiegyenlítődhetnek.

A pénz jött, a érezhető eredmények kevésbé

A felzárkózás elmaradásának azonban korántsem pénzügyi okai vannak, emelte ki Kiszelly. Emlékeztetett: az elmúlt több mint negyed század alatt 1000 milliárd euró vándorolt a keleti tartományokba, és a német adófizetőktől a mai napig levonják az úgy nevezett szolidaritási járulékot, amely egy külön alapba kerülve az országrész integrációját hivatott elősegíteni.

A hatalmas összeg jelentős része azonban egyből visszatért a nyugati tartományokba, hiszen az infrastrukturális fejlesztések jelentős részét ottani székhelyű vállalatok végezték, mutatott rá a politológus. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy bár a program országos szinten közgazdaságilag sikeresnek minősíthető, a helyiek korántsem tartják annak.

A megélhetési költségek arányosak a bérekkel a keleti tartományokban, így ki lehet jönni a fizetésekből, de a magas munkanélküliség miatt a fiatalok jobbára nyugatabbra, vagy délre, a gazdagabb bajor régiókba vándorolnak, hívta fel a figyelmet a szakértő. E következtében aztán az országos szinten is komoly problémának számító elöregedés itt még hatványozottabban jelentkezik.

A kelet-németeket különösen zavarja, hogy a migrációs válsággal járó problémák kezelése miatt kevesebb forrás jut az ő megsegítésükre, mondta Kiszelly. Azok a tervek pedig, amik alapján bevándorlókat akarnak betelepíteni a keleti tartományokba, az itt tapasztalható alacsonyabb árszínvonal miatt, heves reakciókat váltottak ki a helyiekből. Sokan egyenesen másodosztályú állampolgárnak érzik magukat a hasonló eljárások miatt, a politológus szerint.

Protestszavazattal üzentek Merkelnek

A másfél héttel ezelőtti német választások eredményei a korábbiakhoz képest egy jelentős fordulatról tanúskodnak a keletiek pártpreferenciáit tekintve, bár már a tartományi választásokon is voltak ennek a változásnak előjelei. A bevándorlás ellenes Alternative für Deutschland (AfD) vette át a die Linkétől a sértett kelet-németek képviseletét, sok helyen a második erővé lépett elő.

Megközelítőleg 2 millió szavazó vándorolt át az AfD-hez a Merkel vezette CDU-tól és a két baloldali párttól, a helyi szinten komoly beágyazottsággal rendelkező die Linkétől, valamint az SPD-től, hívta fel a figyelmet Kiszelly. Ennek hátterében az áll a politológus szerint, hogy a hagyományos politikai elitben csalódott választópolgárok erőt éreztek az AfD-ben, és azt várják, hogy a Bundestagba frissen bekerült párt napirenden tudja majd tartani az általuk fontosnak ítélt kérdéseket.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a kelet-német választók nem az AfD programja alapján szavazták a pártra, hiszen abban szerepel a szociális háló fenntartására szánt állami források jelentős csökkentése, ami érzékenyen érintené őket. Az AfD előretörése sokkal inkább a CDU-val szembeni protestszavazatoknak köszönhető.

Gazdagok és szegények

Kiszelly úgy látja, hogy a két országrész közötti ellentét mindezek ellenére csökkenni fog a jövőben, és sokkal inkább az országon belüli prosperáló és leszakadó régiók közötti ellentétek fognak erősödni, amelyek közül Németország nyugati felén is egyre többet találni. Hozzátette: a keletiek helyzete csak akkor javulhatna érdemben, ha a nagyvárosok körüli 3-4 erőközpont mellett újabb, gazdaságilag erős körzetek tudnának kialakulni a keleti tartományok más részein is.