A magyar parlament ma elfogadhatja az új alkotmányt
A parlament egynapos ülésén az alkotmánytervezet záróvitájára is sor kerülhet, ha érvényes, zárószavazás előtti módosító javaslatok kerülnek a Ház elé. A képviselők ez esetben a kora délutáni órákban szavazhatnak az elfogadása esetén jövőre életbe lépő új alaptörvényről.
A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-KDNP által benyújtott javaslat parlamenti vitája március 22-én, Kövér László házelnök előterjesztői felszólalásával kezdődött.
A Magyarország alaptörvénye című javaslat összesen négy ülésnapon át tartó általános vitájában Szili Katalin volt házelnök, független képviselő alkotmányjavaslatához is hozzászólhattak a képviselők, de azt végül nem bocsátotta részletes vitára a Ház, így arról később szavazni sem lehetett. Az MSZP és az LMP mindvégig távol maradt az alkotmányozás parlamenti szakaszától. A kormánypárti alkotmányjavaslathoz a vita alatt több mint 150 módosító javaslatot nyújtott be a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője.
Magyarországnak szellemi és mentális megújulásra van szüksége - hangsúlyozta az új alkotmánnyal kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter a Die Weltnek adott interjújában. A lap meglátása szerint az új alkotmány preambuluma patetikus. A miniszter válaszában utalt arra, hogy az új magyar alaptörvény készítői Európa valamennyi alkotmányát tanulmányozták, sőt Európán kívüli államokét is. Közülük több is nagyon patetikus, hivatkozik Istenre vagy a királyra. Martonyi János külön kiemelte a lengyel alkotmányt.
A külügyminiszter elismerte, hogy - mint fogalmazott - a hangnem nagyon ünnepélyes. Az alkotmányok preambulumainak ugyanakkor feladata az is, hogy a múltból a jelenen keresztül a jövőbe emeljenek hidat. A preambulumnak segítenie kell a nemzetet abban, hogy megtalálja önmagát - fűzte hozzá. Az alkotmány bevezetőjében hangoztatott nemzeti büszkeséggel kapcsolatban Martonyi János utalt a magyar nép történelmi megpróbáltatásaira. Utalt arra, hogy az ország állandóan háborúban állt, nemzeti identitását mindig veszélyeztették. Emlékeztetett arra, hogy az 1848-as forradalom meghiúsult, majd következett a XX. század két világháborúja. "Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzet mindezt túlélte, és nem esett szét" - jelentette ki a külügyminiszter.
A "szent magyar koronára" való hivatkozást a külügyminiszter azzal indokolta, hogy az a magyar folyamatosság jelképe. Egyetértett a Die Welt újságírójával abban, hogy ilyen hivatkozásokra olyan nemzeteknek van szüksége, amelyek önbizalma nem elég erős. "Szellemi és erkölcsi megújulásra van szükségünk" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve azt is, hogy gazdaságilag is erősebbé akarunk válni. "De nem hiszem azt, hogy gyengék vagyunk" - jelentette ki, úgy vélekedve: éppen a fiatalok akarják és nekik van szükségük a magyar történelemre való hivatkozásra.
Az új alaptörvényt mai napi elfogadása esetén Schmitt Pál köztársasági elnök várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn, ünnepélyes keretek között írja alá.
