A líbiai felkelők már Tripoliban harcolnak
Szerda reggeli hírügynökségi jelentések szerint a lázadók oldalára álltak a hadsereg katonái, és a főváros több negyedében - a február közepén kezdődött felkelés óta először - a lázadók kitűzték saját lobogójukat. A fővárosban közben folytatódnak a harcok, és a lázadókat légicsapásaival segíti a NATO. A katonai szövetség a parlament, a katonai hírszerzés, az állami tévé- és rádió, valamint a líbiai hírügynökség épületét támadta.
A Líbia ellen március 19-én indított "Hajnali Odüsszeia" fedőnevet viselő hadművelet kezdete óta már több mint 600 ezer líbiai állampolgár hagyta el az észak-afrikai országot - közölte Giovanni Innocenzo Martinelli tripoli püspök, pápai káplán.
"A líbiaiak félnek, és minden nap ezrek indulnak útnak Egyiptom és Tunézia felé, ahol sátortáborokban keresnek menedéket. Egyedül tegnap 30 ezren vették az irányt a tunéziai határ felé, a „Hajnali Odüsszeia” kezdete óta pedig összesen már több mint 600 ezren menekültek el az országból" - hívta fel a figyelmet a püspök az Asianews vatikáni hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Martinelli kitért Tripoli hétfő éjszakai bombázására is, amely "temérdek kárt okozott". A püspök újfent kérte a NATO-t, hogy "kössön tűzszünetet, és kezdjen tárgyalásokat a líbiai kormánnyal, még mielőtt visszafordíthatatlanná válna a helyzet".
Mindeközben Washingtonba látogat a líbiai felkelők által létrehozott nemzeti átmeneti tanács két vezetője is, hogy segítséget kérjen, illetve tájékoztatást nyújtson a líbiai helyzetről.
A külügyekkel megbízott Mahmúd Dzsibril szerdán megbeszélést folytat John Kerry szenátorral, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnökével, majd közös sajtótájékoztatót tartanak a Capitoliumban. Dzsibril, aki eredetileg április közepén látogatott volna el az Egyesült Államokba, találkozik a kongresszus más tagjaival és a védelmi minisztérium képviselőivel is.
Washingtonba várják Ali Tarhúni "pénzügyminisztert" is, aki az amerikai pénzügyminisztériumban és a kongresszusban a felkelők hitelkérelméről tárgyal. A lázadók arra számítanak, hogy a líbiai állam külföldön befagyasztott kinntlévőségeinek fejében hitelhez juthatnak a folyó kiadások fedezésére és a katonai műveletek finanszírozására.
A líbiai nemzeti tanács kiadásai a lázadók által ellenőrzött keleti országrészben napi 43-86 millió dollárra rúgnak. "Két-három milliárd dollárra van szükségünk, és reméljük, hogy ennek az összegnek a nagy részét meg is kapjuk" - mondta Tarhúni a napokban. A líbiai ellenzék arra számít, hogy olyan országok, mint például Olaszország, Franciaország és az Egyesült Államok rendelkezésre bocsátja a kért összeget, és a hitel első részletét már a jövő héten megkapják.
Eközben megérkezett a líbiai ellenállás fellegvárába, Bengáziba az Egyesült Államok nem katonai segélyének első része. Mark Toner, az amerikai külügyi szóvivő helyettes kedden közölte, hogy több mint tízezer élelmiszercsomagot juttattak el Bengáziba, s hamarosan gyógyszereket, valamint a harcokban részt vevő katonáknak cipőket és önvédelmi felszereléseket küldenek.
