A legméltóbb helyszínen kezdődjön az Esterházy-emlékfutás!

hirek.sk 2017. augusztus 11., 14:12
BÚCS, NYITRAÚJLAK. Emlékhelytől emlékhelyig címmel szeptember 10-16. között Esterházy-emlékfutást terveznek Búcstól vagy Nyitraújlaktól(?) Alsóbodokig gróf Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából, a tiszteletére felszentelt felvidéki emlékhelyek érintésével. Zsélyi Zoltán mérnöknek, a gútai futóklub elnökének kezdeményezése azonban annak több tervezett részlete miatt heves vitát is kiváltott, amellett, hogy a megemlékezést minden érintett fél támogatja.

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője a főszervező kérésére, miszerint Búcson indítsa el az Esterházy-emlékfutást, Mi készül itt? című írásával reagált. Úgy véli, hogy ezt olyan helyszínen és olyan körülmények között kellene megtennie, amelyek „méltatlanok Esterházy emlékéhez“, s a megnyitón állítólag a jelenlegi szlovák kormánykoalíció némely vezetője is részt venne. "Tegyem ezt meg Búcs községben, annak polgármestere és felesége rendezésében, akik - talán nem hallván Esterházy intelméről - több esetben minősíthetetlen hangon illették az MKP-t. Nem azért Búcs községben, mondják, mert annak hidas polgármestere és néha magyarellenes lángot fújó felesége méltó lenne egy ilyen esemény elindítására, hanem azért, mert állítólag ott van a Szlovákia területén elsőként felállított emlékmű“ – olvasható a továbbiakban.

Csáky Pál arra is felhívta a figyelmet, hogy az első Esterházy-emlékmű (emlékkereszt) Nyitraújlakon, Esterházy szülőfalujában van, nem pedig Búcson. „Ha tehát bárki futni akarna a tiszteletére, keresve sem találhatna igazibb pályát, mint azt, amely a szülőfalujában, a tiszteletére felállított első emlékkeresztnél kezdődik és majdani végső nyughelyén, Alsóbodokon érne véget. Így elkerülhető lenne az is, hogy nem kívánatos politikai felhangot kapjon az egyébként tiszteletre méltó kezdeményezés“ – fogalmazott Csáky.

Bár azt örvendetesnek tartja, hogy Esterházy szimbolikus maradványait a családja épp Alsóbodokon készül elhelyezni, de a kegyeleti megemlékezésre semmiképp sem hívná meg a szlovák kormánykoalíció képviselőit, köztük Andrej Danko házelnököt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökét.

„Végre, mondhatnánk - ha nem állt meg volna bennem az ütő ama javaslat hallatán, hogy a rendezvényre meg kellene hívni Anton Danko mostani szlovák házelnököt is (az SNS elnökét), tekintettel arra, hogy Esterházy pályafutása egy szakaszában a szlovák parlament képviselője is volt. Igen, jól látja a tisztelt olvasó: annak az országnak az egyik képviselőjét, amely máig háborús bűnösként tartja őt számon“ – adott hangot felháborodásának.

Csáky Pál portálunk kérdésére elmondta: Danko meghívását korábban a magyar Országgyűlés egyik képviselője Budapesten javasolta. Hozzátette: ha mindenki elkezd koordinálatlanul nyüzsögni, abból csak baj lehet.

Végül a szeptember 16-i kegyeleti megemlékezés, illetve emlékfutás szervezőinek azt tanácsolta: „Hagyjuk meg a szeptemberi rendezvényt annak, amivé válnia kell(ene): tiszteletteljes családi kegyeleti aktusnak. S a helyszínen vagy másutt, de legyünk minél többen a kegyelettel fejet hajtók tömegében. Nem a színház miatt, nem bárki önprodukálása miatt: Esterházy és generációja elvei, tettei, teljesítménye okán. Csendben és tisztességgel. Az Esterházy által is vallott igaz értékek nyomvonalán“.

A tervezett Emlékhelytől emlékhelyig elnevezésű, 7 napos futás során annak résztvevői Komárom, Udvard, Érsekújvár, Gúta, Somorja, Dunaszerdahely, Pered, Nyitraújlak, Királyhelmec, Kassa, Várhosszúfalu, Rimaszombat, Losonc, Kalonda, Nagycsalomja, Ipolynyék, Ipolyság, Palást, Léva és Pográny települést érintenék.

Zsélyi Zoltán főszervező, a gútai futóklub elnöke Csáky Pál közösségi hálón közzétett írása kapcsán elmondta: mivel a „facebookozás“ helyett minden esetben szívesebben beszél személyesen az emberekkel, ezért Csáky Pál Esterházy-emlékfutással kapcsolatos facebookos bejegyzését sem olvasta, arról csak másoktól értesült. Portálunk kíváncsi volt arra, hogy a Csáky Pál által emelt kifogások után esetleg Búcsról Nyitraújlakra kerül-e át az emlékfutás megnyitásának helyszíne, s abból kimaradnak-e a szlovák kormánykoalíció képviselői. 

„Augusztus 16-án, szerdán egyebek mellett majd a tervezett Esterházy-emlékfutás részleteit is megvitatjuk az alsóbodoki kápolnaavatással kapcsolatos érsekújvári találkozón, ahol rajtunk kívül Paulisz Boldizsár, az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása Kápolna építtetője és Istenes József építész is jelen lesz. Összehangoljuk majd a megemlékezés – beleértve az emlékfutást is – részleteit. Én továbbra ia búcsi megnyitót pártolnám. Mivel gróf Esterházy János is a magyarság egyesítésének a híve volt, én párton kívüli felvidéki magyarként azt vallom: az emlékfutás kapcsán se válasszuk szét a magyarságot MKP-sokra és hidasokra, és főleg egyik tábor se akarjon politikai tőkét kovácsolni a rendezvényből! Van, aki azt állítja, hogy a nyitraújlaki emlékkeresztet nem is a rendszerváltás utáni új emlékhelyek között emelték elsőként, hanem az már korábban is ott volt, csak felújították. Egyébként az sem kötelez minket, hogy éppen az első emlékhelynél kezdődjön az emlékfutás. Szervezőként azért is Búcs mellett döntenék, mert a községet a nyitányhoz más okból is méltó helynek tartom: Esterházy gróf rabtársa, Hetényi József (1927-2017) a könyvtárát és a szellemi hagyatékát szintén Búcsnak adományozta, s tudomásom szerint ott már faragják a községben a közeljövőben felállítandó Hetényi József-szobrot“ – vázolta szempontjait az emlékfutás ötletgazdája és főszervezője.

Zsélyi Zoltán azt is elmondta, hogy az Esterházy-emlékfutás megnyitójára három felvidéki magyar politikusnak küldött meghívót. „Közülük Csáky Pál és Bugár Béla 2005-ben együtt avatta fel a búcsi Esterházy-mellszobrot, valamint Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) jelenlegi elnökét is meghívtam. Mindhármójukkal tudattam, hogy rajta kívül még mely´politikusok lesznek ott. Menyhárt József még nem jelzett vissza, Csáky Pál véleményét a közösségi hálón osztotta meg, Bugár Béla pedig azt felelte, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem tud eljönni. Bár tudatosítottam, hogy Csáky Pál és Bugár Béla egy ideje nem kedvelik egymást, de azt gondolom, hogy ilyen esemény kapcsán félre kellene tenniük a személyes ellentéteiket. Mi tagadás, én mindkettőjüket tisztelem, egyikük felett sem akarok pálcát törni“ – magyarázta Zsélyi Zoltán.

Azt állította, hogy szlovák politikusokat nem hívott meg és Bugár Bélát sem a kormánykoalícióhoz tartozó Most-Híd vegyespárt elnökeként látták volna szívesen a megnyitón. Nincs tudomása arról, hogy Andrej Dankót meghívták volna akár Búcsra, akár Alsóbodokra. „Andrej Danko házelnök meghívása bennem fel sem merült. Bugár Bélát sem a jelenlegi kormánykoalíció képviselőjeként hívtam meg, hanem mint mondtam, a búcsi Esterházy-szobor egyik hajdani felavatójaként és azért is, mert 2001-ben az MKP akkori elnökeként ő vehette át az Esterházy-emlékérmet a magyar Országgyűlésben. Később sem határolta el magát Esterházytól és ettől a kitüntetésétől. Ha Csáky Pál nem vállalja a megnyitó beszéd tartását, talán dr. Molnár Imre Esterházy-kutatót kérjük fel annak elmondására, az emlékfutás miatt folyamatosan kapcsolatban vagyunk. Megjegyzem: akár Búcs polgármestere vagy a főtisztelendő úr is elvállalná ezt a feladatot, a startpisztolyt pedig a község legidősebb lakosa is eldördítheti – azt is megtiszteltetésnek vesszük. Mindezt ugyancsak megbeszéljük majd az említett érsekújvári összejövetelen“ – fejtette ki Zsélyi Zoltán.    

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az emlékfutás során felkeresett települések eddig hogyan viszonyultak a tervezett rendezvényhez, hiszen valószínű, hogy bizonyos helységek élén már nem ugyanaz a polgármester áll, sőt, talán nem is ugyanannak a pártnak az embere, aki korábban az ottani Esterházy-emlékhely létesítését szorgalmazta.

„A települések többsége pozitívan viszonyult kezdeményezésünkhöz. Előzőleg megbeszéltük, hogy hol kiket is lenne érdemes megszólítanunk. Az ugyanis a lényeg, hogy akik csatlakoznak az emlékfutáshoz, azt önszántukból, szívesen, ne pedig valamiféle kényszerből tegyék. Reméljük, hogy sehol semmiféle provokációra nem kerül majd sor. Az összes községből földet viszünk Alsóbodokra, Esterházy János végső nyughelyére. Szepsiből pedig kapunk egy feszületet, amelyre felkötjük az érintett községektől vagy Csemadok-alapszervezetektől kapott díszszalagokat, s a felszalagozott keresztet is eljuttatjuk Alsóbodokra“ – zárta tájékoztatását Zsélyi Zoltán. 

Az emlékfutás részleteiről Paulisz Boldizsárt, a vélhetően majd zarándokhellyé váló alsóbodoki kápolna építtetőjének és a szeptember 16-i kegyeleti megemlékezést előkészítő társaság tagjának a véleményét is kikértük.

Pontosításként elmondta: "a nyitraújlaki Esterházy-családi sírkertben gróf Esterházy János édesapja egyedül nyugszik. Az emlékét őrző régi kereszt mellé egyetemisták a kilencvenes években állítottak egy jelképes, fából készített emlékkeresztet, amely tehát régebbi a Búcson 2005-ben emelt Esterházy-mellszobornál. Mivel Nyitraújlak a gróf szülőfaluja, személyes véleményem szerint talán érdemesebb lenne ott kezdeni az emlékfutást, mint Búcson, de a döntést az emlékfutás kezdeményezőjére és szervezőjére, Zsélyi Zoltánra bízom, nem akarok beleszólni az útvonaltervezésükbe“ – nyilatkozta a Hírek.sk-nak.

Majd mindenkitől azt kérte, ne pártelnökként, képviselőként vagy egyéb politikusi minőségükben vegyenek részt az alsóbodoki kegyeleti megemlékezésen, hanem  magánemberként. „Senkit sem szándékozunk kizárni onnan, ahol Esterházyt jelképesen elkísérjük az utolsó útjára, és kápolnát szentelünk fel a tiszteletére“ – mondta, hozzátéve: az építkezési munkálatok folytatódnak, még ki kell alakítaniuk az emlékszobát, tehát az utolsó napokig bőven akad tennivalójuk. Eközben reméli, hogy a vitás kérdéseket sikerül békésen rendezni, hiszen az lenne méltó Esterházy János személyéhez, szellemi hagyatékához.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS