A középfokú oktatás központosítására törekszik a kormány
A központosításról a napokban egyezett meg Robert Fico miniszterelnök a megyei elnökökkel. A javaslat szerint a jövőben a kormány hatáskörébe tartozik majd arról dönteni, hogy milyen középiskolák működhetnek az egyes megyékben.
„A középiskolai oktatásnak központosítottnak kell lennie, egy fejének kell lennie, az pedig az állam kell, hogy legyen” – nyilatkozta Robert Fico, megjegyezve, hogy állami részről jobb minőségű, a munkáltatók igényeinek megfelelő előírások szükségesek.
Fico szerint az államnak jóval aktívabban kell bekapcsolódnia a megyei önkormányzatokkal való kommunikációba, s az országos oktatásügyi stratégia keretén belül világosan meg kell határoznia, mi az, amire ma Szlovákiának szüksége van az egyes megyékben, miközben a hangsúlyt a gazdaság karakterére, valamint az azokban fellelhető cégekre, vállalatokra kell fektetnie. „Azt akarjuk, hogy az állam, szükség esetén direktív értelemben, közvetlenül is beavatkozzon mindabba, milyen lesz a középiskolai oktatás rendszerének felépítése” – jelentette ki a kormányfő.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a középiskolai oktatásra jellemző, hogy az iskolák nemcsak a megyei önkormányzatok alá tartoznak, hanem léteznek egyházi, magán és specializált középiskolák is. Fico szerint ezek mindegyikét úgy kell működtetni, hogy szárnyaik alatt a munkaerő-piaci követelményeknek és szükségleteknek megfelelő diákság nevelkedjen.
A fenntartói jogkör a megyéknél marad
Robert Fico tájékoztatott, hogy 2017. január elsejétől a regionális fejlesztések területén a hatáskörök a kormányhivatalhoz kerülnek, ahol kialakítanak egy, a középiskolai oktatással is foglalkozó szervezeti egységet, miközben a döntéseket az oktatásügyi tárca hozná meg. A fenntartói jogkörök továbbra is a megyei önkormányzatok kezében összpontosulnának. Januárban létrehoznának egy munkacsoport, amelyben a megyei önkormányzatok, a munkaügyi központ és az oktatásügyi tárca képviselői foglalnának helyet, miközben az első eredmények a jövő év első felében válhatnak ismerté.
Tibor Mikuš nagyszombati megyefőnök, a megyei önkormányzatok szövetségének elnöke üdvözölte a helyzet ilyen irányú alakulását, egyúttal kijelentette, hogy összehangoltan kell fellépni a középiskolák, az osztályok, a diákok és az egyes tanulmányi szakirányok számarányának alakításában. Szerinte a központosítás a demográfiai helyzet jelenlegi alakulására, valamint a szakképzet munkaerő egyre nagyobb méreteket öltő hiányára adott válasz.
Kiss Beáta szerint az elképzelés kaotikus viszonyokat teremtene
Mint Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártja oktatási és kulturális alelnöke portálunknak nyilatkozva rámutatott, a kormányfő múlt heti sajtónyilatkozata alapján azt tételezhetjük fel, hogy a szakközépiskolai képzés irányításának centralizálásra törekszik a kormány. „Szavait úgy értelmeztem, hogy a kormányhivatalban felállítandó, régiófejlesztéssel foglalkozó osztály döntené el, hol, milyen és mennyi szakot oktatnak majd a középiskolák. Ez az elképzelés arra a valós helyzetre reagál, mely tény: a szakközépiskolák egy jelentős részében nem a valódi piaci igényeknek megfelelő szakokat oktatnak. A nemrég bevezetett duális képzés sem teljesen sikeres egyelőre” – fogalmazott.
Az MKP oktatási és kulturális alelnöke szerint ugyanakkor a nyilvánosságra hozott elképzelés eléggé kaotikus viszonyokat teremtene. „Miközben a kormányhivatalban működne egy, a középiskolákra vonatkozó döntéshozó szerv, nem csorbulna a megyék döntési és fenntartói jogköre sem, s végső soron az oktatási minisztérium az, mely a hálózatba iktatja az iskolákat. Ráadásul a kormányfő nem épp pozitívan nyilatkozott az egyházi és magániskolákról. Ezeket esetlegesen megszüntetni csak igazán direktív, antidemokratikus módszerekkel lehetne. Továbbá az sem tiszta kép, hogyan helyezkednek el majd ebben a rendszerben a gimnáziumok” – fejtette ki. „Úgy gondolom, erről a témáról még lesz vita. Jó lenne, ha a magyar középiskolák nem esnének áldozatul a formálódó új elképzeléseknek” – fűzte hozzá Kiss Beáta.
Az SaS sem ért egyet
Robert Fico a központosított középiskolai oktatással kapcsolatos kijelentése és a januártól ránk váró reális lépések teljességgel szembemennek a készülő nemzeti nevelési és oktatási programmal. A kormányfő kijelentései megtagadták a készülő reformokat tartalmazó dokumentumot hónapokon keresztül összeállító szakemberek munkáját és gondolatait – jelentette ki Branislav Gröhling, az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti képviselője, hozzátéve, hogy nagyon szerencsétlen lépés a kormányfő részéről beavatkozni a nemzeti program készítésének folyamatába és Peter Plavèan oktatásügyi miniszter hatásköreibe.
Gröhling hangsúlyozta, hogy az SaS-nek szándékában áll támogatni az oktatásügy reformját, viszont a kormányfő kijelentéseivel nem érthet egyet. Mint kiemelte, fontos a szülők, gyerekek és a fenntartók tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy mely szakirányokon érdemes tanulni, majd hagyni kell őket, hogy szabadon választhassanak, nem pedig az állam vagy a kormányfő utasításai alapján. Gröhling saját bevallása szerint nem tudja elképzelni, hogy Plavèan miniszter egyetértene a miniszterelnök által vázoltakkal, ezért arra számít, hogy a tárcavezető nyilatkozni fog a kérdésben.
¼ubomír Galko, az SaS alelnöke szerint Fico jelentősen alárendelt helyzetbe helyezi a kormány minisztereit és koalíciós partnerei jelöltjeit. „Éppen ezért elsősorban Andrej Danko házelnökhöz,a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökéhez fordulunk, hogy világossá tegye, valóban megfelel-e neki a kormányfő ilyen hozzáállása. Tulajdonképpen ki felel az egyes tárcákért, amelyek a Szlovák Nemzeti Párt felügyelete alá tartoznak? Ténylegesen is rendelkezik tárcákkal az SNS, vagy csak papíron? Vajon valójában Robert Fico irányít mindent?” – tette fel a kérdést Galko. Egyúttal megjegyezte, 9 hónap elteltével sincsenek olyan eredmények, amelyeknek köszönhetően a diákok és a tanárok számára tisztességes körülmények teremtődtek volna.
