A kormányrendelet után derül ki az oktatás finanszírozásáról szóló törvény hozadéka

Segítség a szegénységben élőknek

Ravasz Ábel (Most-Híd) romaügyi kormánybiztos a parlament által jóváhagyott törvény kapcsán leszögezte: annak szerzői gondoltak a szegénységben élő gyerekekre is, akik "jelentős mértékű támogatásban részesülnek".

A vonatkozó jogszabály a szegény családokból származó óvodás gyermekeknek nyújtandó juttatáson kívül több pedagógiai asszistens alkalmazását és azt is szorgalmazza, hogy utazási hozzájárulást kapjanak a kisebbségi iskolákba járó tanulók. "A törvénymódosítás nem csak az alap- és középiskolákba járó gyerekekre gondol, hanem az óvodásokra is, egészen az óvodák első évfolyamától kezdve" – magyarázta Ravasz.

A szegény szülők gyermekeit a romaügyi kormánybiztos szerint majd automatikusan anélkül támogatják, hogy a szegénységük tényét bárkinek is meg kellene állapítania. "Az iskoláknak több pénzük lesz az asszisztensekre, s a kötelező óvodai nevelés kapcsán törvénybe iktatják az óvodába járó gyerekek támogatására vonatkozó intézkedést, amely célja az, hogy a szociálisan hátrányos közegből származó tanulók a vonatkozó hozzájárulást már 3 éves koruktól kezdve megkaphassák" – mondta Ravasz a TASR hírügynökségnek.

A kisebbségi iskolákba járó gyerekek utazási támogatásáról eddig törvény nem szólt. Az említett törvénymódosításnak számukra biztosítani kell az utazási hozzájárulást akkor, ha a lakhelyükhöz legközelebb eső, kisebbségi tannyelvű iskolába akarnak járni. "Eddig a tanulóknak és a szüleiknek arra kellett hagyatkozniuk, hogy az adott településen működik ilyen iskola, egyébként pedig fel kellett készülniük az oktatással kapcsolatos nagyobb költségekre" – fejtette ki Peter Krajòák (Most-Híd), az oktatási minisztérium államtitkára.

Kiss Beáta: nincs okunk a felhőtlen örömre

Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártja oktatási és kulturális alelnöke viszont portálunknak is elküldött összegzésében úgy fogalmazott, "a finanszírozási törvény legutóbbi módosítása továbbra sem tölthet el bennünket felhőtlen örömmel".

"Amikor a kisiskoláink és kis létszámú intézményeink kapcsán egy éve eltörölték a minimális osztálylétszámokat, örvendeztünk ugyan, de ugyanakkor arra intettünk, hogy mindez egyelőre tűzoltás.  A mostani helyzet hasonló. Hiszen a sajtóban beharangozott, várható végrehajtási rendelet tartalmában csak reménykedhetünk. Remélhetjük az állami normatíva magyar iskolákra vonatkozó 113 %-ra emelését is, de biztos csak akkor lesz, ha meg is születik a rendelet. Sajnos viszont újabb adatot kell tudatosítani. A 113 %-os normatíva is csak a negatív megkülönböztetés kiegyenlítését szolgálná, hisz tudjuk, hogy nagyjából épp ennyivel tanítanak többet a magyar iskolák pedagógusai" - figyelmeztet az MKP alelnöke.

Kiss Beáta szerint a likvidálási szándéknál ez az eredmény egy kicsit több. "Valószínű, hogy a kormánypártok magyar közösséghez, magyar iskolákhoz fűződő viszonya okán feltehetően a helyzetből nem lehetett többet kihozni. Ezek után az embernek az az érzése, a kormány úgy véli: nem szüntetünk meg benneteket erővel, oldjátok meg, ahogy tudjátok…" - fogalmazott az MKP szakpolitikusa.

Jókai Tibor: majd a kormányrendelet mutatja meg, mekkora előrelépés a nemzetiségi oktatásügy számára

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke a szerdai parlamenti döntés kapcsán portálunknak elmondta, előnyösebb lehet a kisiskolák finanszírozása azáltal, hogy a parlament elfogadta az iskolák finanszírozásáról szóló jogszabályt. "A jogszabály számokat nem tartalmaz, az iskoláknak jutó támogatást a hozzá kapcsolódó kormányhatározat mondja majd ki" - hangsúlyozta ugyanakkor az SZMPSZ elnöke.

Jövő januártól magasabb fejpénzre számíthatnak a nemzetiségi iskolák, a kis létszámú iskolák pedig még ezen felül is magasabb kiegészítést kaphatnak. Emellett a magyar iskolák diákjainak is jár majd utazási támogatás.

Jókai Tibor ismertette, a szabályozás több ponton is változást hoz, igaz, azokról pontos véleményt majd csak a kormányrendelet ismeretében lehet mondani.  Ugyanakkor „eddig csak lehetőség volt, hogy vegyék figyelembe az iskola nagyságát, a diákok létszámát az állami normatíva meghatározásánál, ez a törvény életbe lépése után már kötelező lesz“. Másik előnyként azt említette, hogy azoknak a magyar gyerekeknek az utazási költségeit, akiknek a falujában nincs magyar iskola, tehát helyben nem járhatnak magyar iskolába, az új jogszabály alapján az állam kompenzálja, fedezi. Az anyagiak miatt tehát nem kell a szülőknek szlovák iskolát választaniuk.

A Pedagógusszövetség elnöke hangsúlyozta: az oktatási intézmények részletes finanszírozási szabályait az őszre elkészülő kormányrendelet tartalmazza majd. A nemzetiségi iskolák – így a magyar iskolák is – jelenleg az általános normatíva 108 százalékát kapják. „Az SZMPSZ az eddigiekhez viszonyítva előrelépésnek tartja Vörös Péterék (Most-Híd) azon javaslatát, hogy a nemzetiségi iskolák számára a normatíva 113 százalékra emelkedjen” – szögezte le.

Jókai Tibor tájékoztatása szerint első olvasatra úgy tűnik, hogy a finanszírozási törvény a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt a kislétszámú iskolák számára. „Jelenleg 250 főtől 150 főig emelkedik a fejpénz, majd ez megáll, vagyis egy 75-ös létszámú alapiskola is ugyanannyi pénzt kap egy diákra számítva, mint a 150-es létszámú. Sajtóértesülések szerint a Most-Híd párt azt szeretné elérni, hogy a kompenzációs szorzó egészen az 50-es létszámig emelkedjen. A végleges számok ismeretében tudok majd részletesebb véleménnyel szolgálni“ – jegyezte meg a szakmai szervezet elnöke.

Az SZMPSZ elnöke arra is kitért, hogy a vonatkozó jogszabály módosítja a hátrányos helyzetű tanulók besorolásának módját is: „A módosítás szerint a hátrányos környezetből származó gyerekeket automatikusan speciális nevelési igényű gyerekekként tartják majd nyilván, nem kell pszichológiai szakvéleményt kérniük, ennek megfelelően jár majd az iskolának a pedagógiai asszisztens. A jogszabály alapján több pénzt kapnak majd az iskolák az inkluzív oktatáshoz szükséges háttércsapat, vagyis speciális pedagógusok, logopédusok és pszichológusok alkalmazására“.

Az oktatás finanszírozásáról szóló törvény tehát a kormányrendeletek megjelenésével válik teljessé: „Akkor lehet majd lemérni, hogy az a gyakorlatban mekkora előrelépést jelent a nemzetiségi oktatásügy számára“ - mondta végül Jókai Tibor.