A KMKSZ új elnöke: keresni kell a lehetőséget a problémák rendezésére

Brenzovics elmondta: a KMKSZ-nek továbbra is keresnie kell a lehetőséget a kárpátaljai magyarság problémáinak hosszú távú rendezésére. Hozzátette: a szövetség mindent meg fog tenni a kisebbségeket érintő ukrán jogszabályok, köztük a nyelvtörvény módosítása esetén, hogy bővüljenek a nemzetiségek meglévő jogai, s a magyarokat is érintő jogszabályok kidolgozásába vonják be a KMKSZ-t.

Arra fogunk törekedni, hogy a hatalmi szervek maradéktalanul hajtsák végre a törvényekből és nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeiket a nemzetiségek tekintetében – fogalmazott a KMKSZ elnöke.

A 49 éves Brenzovics László az Ungvári Állami Egyetemen szerzett történész diplomát. Pályáját általános iskolai tanárként kezdte, majd néhány évig a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Később a beregszászi magyar főiskola tanára lett, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig Phd-fokozatot szerzett.
Brenzovics 1992-től a KMKSZ kulturális titkári, 1996-tól általános alelnöki tisztségét töltötte be. 1990-től járási önkormányzati képviselő, majd egymás után négyszer a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) tagja, egy cikluson át az alelnöke, egy hónappal ezelőtt pedig a képviselőtestület első elnökhelyettesévé választották.

Brenzovics László Kovács Miklóst váltja a poszton. 

A fórumot köszöntő beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke elismerését fejezte ki negyedszázados működéséért a KMKSZ-nek, a Kárpát-medence – mint fogalmazott – legnehezebb körülmények között élő magyar közössége leghűségesebb érdekvédelmi szervezetének. Külön köszönetet mondott Kovács Miklósnak, a szervezet leköszönt elnökének a szövetségben 25 éven át folytatott önfeláldozó tevékenységéért.

A közgyűlésen felszólalt mások mellett Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) elnöke és Szabó Vilmos, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti képviselője is: az ellenzéki pártok képviselői elismeréssel szóltak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és leköszönt elnöke, Kovács Miklós elmúlt negyedszázadban folytatott tevékenységéről.

Kövér László aktuális kérdésekről szólva hangsúlyozta: a mai kiszámíthatatlan időben Magyarország minden szomszédos ország, így Ukrajna tekintetében is nemzetpolitikai szempontból rendkívül kiszámítható ország és az is marad. Hozzátette: ennek a lényege, hogy „igényeljük a kettős állampolgárság lehetőségét minden Kárpát-medencei magyar részére, igényeljük a kulturális, illetve területi autonómia lehetőségét minden Kárpát-medencei magyar közösség részére.” Szerinte ez a két intézmény tiszteletben tartja és szavatolja minden olyan érintett szomszédos ország területi sérthetetlenségét, amely tiszteletben tartja és szavatolja a magyar nemzeti közösségek nyelvi és kulturális azonosságának megőrzését és szülőföldjén való megmaradását. S ez a két intézmény megfelel az Európai Unió jogának és gyakorlatának, valamint a 21. században érdemben feloldhatja a Magyarország és szomszédai között kialakult, történelmi gyökerű viszályokat. Ezért Magyarország e két igényét minden szomszédjával, így Ukrajnával szemben is fenn fogja tartani – tette hozzá, megjegyezve: ami jó Európának, az jó az EU felé tartó Ukrajnának is. Kifejtette: az EU-tagországokban létező kettős állampolgárság és területi autonómiák megerősítették a stabilitást és a polgárok jólétét, s ezek Ukrajnában is jótékony hatással lehetnek majd.

Kövér rámutatott: az ukrajnai változásokkal nemcsak új veszélyek, hanem új lehetőségek is megnyílnak. „Ha folytathatjuk Magyarország kormányzását, a magunk részéről mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy – az ukrán állam egyetértésével – a következő, várhatóan 2018-ban tartandó magyarországi országgyűlési választásokra minden kárpátaljai magyar szabadon rendelkezhessen a magyar állampolgárságával, és szabadon élhessen választási jogával” – biztosította hallgatóságát. Kövér emlékeztetett: Magyarország 1991-ben a világon elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét, s a magyar emberek Magyarországon és Kárpátalján egyaránt tiszteletben tartották az ukránok vágyát, hogy ne legyenek másodrendű állampolgárok saját szülőföldjükön. „Ma ugyanezt a tiszteletet várjuk el az ukrán állam vezetőitől a kárpátaljai magyarság részére, a kárpátaljai magyarok sem akarnak másodrendű emberek lenni saját szülőföldjükön. Magyarország Ukrajnával szemben minden nemzetközi kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, s ugyanezt várjuk el Ukrajnától is. Elvárjuk Ukrajnától, hogy az ukrán-magyar alapszerződés 17. szakaszának megfelelően részesítse védelemben a kárpátaljai magyarság etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, és ennek biztosítására teremtsen meg minden szükséges feltételt, a kárpátaljai magyarok jogait ne szűkítse, hanem bővítse” – emelte ki.

„A magyar állam a Magyarországon élő ukrán nemzeti közösséget államalkotó tényezőnek ismeri el, nem korlátozza a közösség szerzett jogait, és a maga részéről semmivel nem akadályozza a közösség tagjainak kulturális, érzelmi vagy akár közjogi kötődését Ukrajnához. Ugyanezt várjuk el Ukrajna új vezetésétől a kárpátaljai magyarok számára” – hangoztatta Kövér László.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke elismeréssel szólt arról a negyedszázados tevékenységről, amelyet a KMKSZ és leköszönt elnöke, Kovács Miklós fejtett ki – kiszolgáltatott viszonyok között – a kárpátaljai magyarság megmaradásáért. Kifejtette: Kovácsnak az elmúlt 25 évben folytatott munkássága, következetes magatartása példamutató lehet minden magyar politikus számára. Az LMP úgy fogja fel a magyarországi politikai pártok szerepét a külhoni magyarságot illetően – mondta –, hogy „mi nem azért vagyunk, hogy igazságot osszunk akár a kárpátaljai, akár más határon túli magyar közösségeken belüli viták kapcsán, hiszen nincs jogunk mint anyaországi pártoknak eldönteni azt, melyik út és melyik irányzat az, ami támogatásra érdemes. Az LMP számára mindenki partner, akit a közösség elfogad "– emlékeztetett az ellenzéki párt elnöke. Schiffer elismerését fejezte ki, amiért a KMKSZ az utóbbi hetekben – a köztük lévő sokéves vita ellenére – kiállt az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) mellett, amikor az ukrán szélsőjobb a betiltását követelte.

Szabó Vilmos, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti képviselője beszédében méltatta Kovács Miklós negyedszázados politikusi tevékenységét. A politikus reményét fejezte ki, hogy Kovács folytatja munkáját a kárpátaljai magyarság érdekében. Szabó egyben az MSZP támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyarságot és a KMKSZ-t a közösség jogainak védelmében folytatott küzdelemben.