A klímaváltozás vezethetett a gyapjas mamut kihalásához
LONDON. Kutatók olyan bizonyítékot találtak, mely azt sugallja, hogy a klímaváltozás, nem pedig az ember volt a gyapjas mamutok kihalásának fő kiváltó oka.
Egy DNS-elemzés azt mutatja, hogy az állatok egyedszáma a globális klíma megváltozásával sokkal korábban kezdett el hanyatlani, mint korábban hitték. Ezenkívül azt is feltárja, hogy a mamutoknak volt egy szeparált populációjuk Európában, amely 30 ezer évvel ezelőtt halt ki. Az eredményeket a Proceedings of the Royal Society B folyóirat köztölte.
Számos kutató úgy hiszi, a gyapjas mamut szívós, nagy egyedszámban jelen lévő faj volt, amely saját idejében remekül boldogult a bolygón. Ám Love Dalen, a svéd természettudományi múzeum kutatója és a vizsgálat vezetője szerint a tanulmány más képet sugall. "Úgy tűnik, a faj igen dinamikus volt, amely lokális kihalást, populációs növekedés és vándorlást mutatott" - idézte őt a hirado.hu.
Dalen londoni kutatókkal dolgozott együtt, hogy a 300 gyapjas mamuttól begyűjtött minta DNS-ét kielemezze. A mintákból ki tudták deríteni, egy adott időszakban mennyi mamut lehetett jelen, illetve nyomon tudták követni vándorlási útvonalaikat. A genetikai változatosságot is szemügyre vették: ugyanis minél kisebb ennek mértéke, annál kisebb a populáció.
Kiderült, hogy a faj 120 ezer évvel ezelőtt - amikor a világ némileg felmelegedett - majdnem kihalt. Úgy hiszik, az egyedszám több millióról néhány tízezerre csökkent, ám az újabb jégkorszak eljövetelével ismét felduzzadt. Arra is fény derült, hogy a kihalásukig vezető hanyatlás már 20 ezer évvel ezelőtt – amikor a jégkorszak éppen elérte csúcspontját – megkezdődött, nem csak 14 ezer éve, amikor a Föld ismét melegedni kezdett, és ahogy korábban hitték. A szerzők gyanúja szerint, olyan hideg volt, hogy az állat táplálékául szolgáló fű ritka portékává vált. A hanyatlás a jégkorszak elmúlásával felerősödött, valószínűleg annak köszönhetően, hogy a füves területeket délen erdőségek északon pedig tundra váltotta fel.
A gyapjas mamut kihalásának oka máig tudományos vitákat generál. Egyesek azzal érvelnek, hogy az emberek vadászták le a fajt, míg mások szerint a klímaváltás volt a fő mozgatórugó. A klímával járó kihalás kritikusai szerint a világ már jóval azelőtt felmelegedett, hogy az állatok kihaltak volna, így nem lehetett a kiváltó ok.
Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy a mamutok a jégkorszakok között tényleg majdnem kihaltak, így alátámasztják ama nézetet, miszerint a klímaváltozás volt a faj hanyatlásának elsődleges mozgatórugója. Az adatok alátámasztják a Durham Egyetem kutatóinak 2010-es számítógépes szimulációval kinyert eredményeit.
"Természetesen más élőlények – mint az ember – is egyre aktívabbá váltak a jégkorszak után így a versengés más fajokkal, valamint a vadászat szintén hozzájárulhatott kihalásukhoz, bár nem elsődleges kiváltó okként" – mondja Adrian Lister professzor. "Az utolsó jégkorszak folyamán – 50 – 20 ezer évvel ezelőtt – a mamutpopulációknál nagymértékű mozgás figyelhető meg, az európai csoportokat például keletről érkezők váltották fel. Ám a körülbelül 20 ezer évvel ezelőtti időszaktól, a populáció drámai hanyatlásba kezdett, mely végül kihalásához vezetett, először 10 ezer éve a kontinensen, majd néhány sarkvidéki szigeten. Eme folyamat a klímaváltozás által kikényszerítettnek tűnik, az ember szerepét pedig még demonstrálni kell" - tette hozzá.
Számos kutató úgy hiszi, a gyapjas mamut szívós, nagy egyedszámban jelen lévő faj volt, amely saját idejében remekül boldogult a bolygón. Ám Love Dalen, a svéd természettudományi múzeum kutatója és a vizsgálat vezetője szerint a tanulmány más képet sugall. "Úgy tűnik, a faj igen dinamikus volt, amely lokális kihalást, populációs növekedés és vándorlást mutatott" - idézte őt a hirado.hu.
Dalen londoni kutatókkal dolgozott együtt, hogy a 300 gyapjas mamuttól begyűjtött minta DNS-ét kielemezze. A mintákból ki tudták deríteni, egy adott időszakban mennyi mamut lehetett jelen, illetve nyomon tudták követni vándorlási útvonalaikat. A genetikai változatosságot is szemügyre vették: ugyanis minél kisebb ennek mértéke, annál kisebb a populáció.
Kiderült, hogy a faj 120 ezer évvel ezelőtt - amikor a világ némileg felmelegedett - majdnem kihalt. Úgy hiszik, az egyedszám több millióról néhány tízezerre csökkent, ám az újabb jégkorszak eljövetelével ismét felduzzadt. Arra is fény derült, hogy a kihalásukig vezető hanyatlás már 20 ezer évvel ezelőtt – amikor a jégkorszak éppen elérte csúcspontját – megkezdődött, nem csak 14 ezer éve, amikor a Föld ismét melegedni kezdett, és ahogy korábban hitték. A szerzők gyanúja szerint, olyan hideg volt, hogy az állat táplálékául szolgáló fű ritka portékává vált. A hanyatlás a jégkorszak elmúlásával felerősödött, valószínűleg annak köszönhetően, hogy a füves területeket délen erdőségek északon pedig tundra váltotta fel.
A gyapjas mamut kihalásának oka máig tudományos vitákat generál. Egyesek azzal érvelnek, hogy az emberek vadászták le a fajt, míg mások szerint a klímaváltás volt a fő mozgatórugó. A klímával járó kihalás kritikusai szerint a világ már jóval azelőtt felmelegedett, hogy az állatok kihaltak volna, így nem lehetett a kiváltó ok.
Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy a mamutok a jégkorszakok között tényleg majdnem kihaltak, így alátámasztják ama nézetet, miszerint a klímaváltozás volt a faj hanyatlásának elsődleges mozgatórugója. Az adatok alátámasztják a Durham Egyetem kutatóinak 2010-es számítógépes szimulációval kinyert eredményeit.
"Természetesen más élőlények – mint az ember – is egyre aktívabbá váltak a jégkorszak után így a versengés más fajokkal, valamint a vadászat szintén hozzájárulhatott kihalásukhoz, bár nem elsődleges kiváltó okként" – mondja Adrian Lister professzor. "Az utolsó jégkorszak folyamán – 50 – 20 ezer évvel ezelőtt – a mamutpopulációknál nagymértékű mozgás figyelhető meg, az európai csoportokat például keletről érkezők váltották fel. Ám a körülbelül 20 ezer évvel ezelőtti időszaktól, a populáció drámai hanyatlásba kezdett, mely végül kihalásához vezetett, először 10 ezer éve a kontinensen, majd néhány sarkvidéki szigeten. Eme folyamat a klímaváltozás által kikényszerítettnek tűnik, az ember szerepét pedig még demonstrálni kell" - tette hozzá.
Forrás
hirado.hu, BBC
