A klímaváltozás fenyegeti a chilei múmiákat
SANTIAGO DE CHILE. A Chilében több mint 7000 éven át jó állapotban fennmaradt, híres Chinchorro-múmiákat manapság az egyre nagyobb páratartalom veszélyezteti.
A párás levegő lehetővé teszi a baktériumok túlszaporodását, emiatt a múmiák bőre elfeketedik és zseléssé válik - mondja Ralph Mitchell, a Harvard Egyetem szakembere, aki szemügyre vette a rothadó múmiákat.
A gyors degenerálódás az elmúlt 10 évben indult meg, a Tarapacái Egyetem (Arica északi kikötővárosban) régészeti múzeumában tartott mintegy 120 múmia némelyikét már érinti. Mivel nem tudták, mi váltotta ki, hogy néhányuk fekete zselévé kezdett válni, a chilei kutatók megkérték Mitchellt és csapatát, hogy vegye szemügyre a múmiákon élő mikroflórát, avagy baktériumokat.
A tesztek arról árulkodtak, hogy az apróságok nem ókori élőlények, hanem olyan baktériumok, amelyek átlagos esetben az emberi bőrön élnek. Mitchell opportunistáknak nevezte őket, mert amint rendelkezésre áll a megfelelő hőmérséklet és páratartalom, azonnal tápanyagként kezdik el hasznosítani a bőrt. Úgy véli, ha nem biztosítják a megfelelő környezeti feltételeket a múmiáknak, eme őshonos mikroorganizmusok le fogják őket bontani.
A kísérletekben módosították a levegő páratartalmát - a száraz és nedves tartományban -, és megvizsgálták, a különféle nedvességtartalmú-szintek milyen hatással voltak a múmiák bőrére. Az első teszteket disznóbőrrel végezték el, hogy korlátozni tudják a felhasználandó múmiabőr mennyiségét.
A múzeum területén mostanság kezdett el emelkedni a páratartalom a szakemberek szerint. Normál esetben Arica igen száraz, mivel az Atacama-sivatag közelében helyezkedik el. Chile változó klímája ugyanakkor magyarázatot nyújthat arra, miért kezdtek el szétesni a múmiák - mondja Marcela Sepulveda, az egyetem régészprofesszora. Kiderült, hogy a bőr magas páratartalom esetén 21 nap alatt elkezd szétmállani. A múmiák megmentésére a múzeumnak 40-60 százalékos páratartalmú klímát kell kialakítania kiállítótermükben, az ennél magasabb szint ugyanis további bomlást vált ki, míg az alacsonyabb savasodást idéz elő, ami hasonlóképpen pusztítja a bőrt.
A leletek megmentését már meg is kezdték. A múzeum szakemberei folyamatosan mérik és módosítják a páratartalmat, a hőmérsékletet és a fényt a múmiáknak otthont adó helyiségekben.
Sepulveda és más kutatók szerint nagyszámú - talán több száz - Chinchorro-múmia van eltemetve a környező völgyek homokos felszíne alatt is, amely gyakran építkezések során kerül elő. Az emelkedő páratartalom már talán ezeket a maradványokat is érinti, és míg a degradációs folyamatnak a múzeumban mesterségesen gátat tudnak szabni, a természetes környezeti feltételeknek kitett helyszíneken a leletek állapota rosszabbodhat. Mitchell és csapata igyekszik megoldást találni erre a problémára is.
A Chinchorro vadászó-gyűjtögető embercsoport volt, amely a modern Chile és Peru partvidékén élt. Megkülönböztetés nélkül mindenkit mumifikáltak, ennek révén maradhatott fenn annyi múmia, amelyek legalább 2000 évvel idősebbek az egyiptomiaknál. A radiokarbon kormeghatározás szerint a legfiatalabbak a Kr. e. 5050-es időszakra tekintenek vissza, így a világ legidősebb, emberkéz alkotta múmiái Mitchell szerint. (Az ennél idősebb emberi maradványok valószínűleg természetes folyamatok révén mumifikálódtak.)
A gyors degenerálódás az elmúlt 10 évben indult meg, a Tarapacái Egyetem (Arica északi kikötővárosban) régészeti múzeumában tartott mintegy 120 múmia némelyikét már érinti. Mivel nem tudták, mi váltotta ki, hogy néhányuk fekete zselévé kezdett válni, a chilei kutatók megkérték Mitchellt és csapatát, hogy vegye szemügyre a múmiákon élő mikroflórát, avagy baktériumokat.
A tesztek arról árulkodtak, hogy az apróságok nem ókori élőlények, hanem olyan baktériumok, amelyek átlagos esetben az emberi bőrön élnek. Mitchell opportunistáknak nevezte őket, mert amint rendelkezésre áll a megfelelő hőmérséklet és páratartalom, azonnal tápanyagként kezdik el hasznosítani a bőrt. Úgy véli, ha nem biztosítják a megfelelő környezeti feltételeket a múmiáknak, eme őshonos mikroorganizmusok le fogják őket bontani.
A kísérletekben módosították a levegő páratartalmát - a száraz és nedves tartományban -, és megvizsgálták, a különféle nedvességtartalmú-szintek milyen hatással voltak a múmiák bőrére. Az első teszteket disznóbőrrel végezték el, hogy korlátozni tudják a felhasználandó múmiabőr mennyiségét.
A múzeum területén mostanság kezdett el emelkedni a páratartalom a szakemberek szerint. Normál esetben Arica igen száraz, mivel az Atacama-sivatag közelében helyezkedik el. Chile változó klímája ugyanakkor magyarázatot nyújthat arra, miért kezdtek el szétesni a múmiák - mondja Marcela Sepulveda, az egyetem régészprofesszora. Kiderült, hogy a bőr magas páratartalom esetén 21 nap alatt elkezd szétmállani. A múmiák megmentésére a múzeumnak 40-60 százalékos páratartalmú klímát kell kialakítania kiállítótermükben, az ennél magasabb szint ugyanis további bomlást vált ki, míg az alacsonyabb savasodást idéz elő, ami hasonlóképpen pusztítja a bőrt.
A leletek megmentését már meg is kezdték. A múzeum szakemberei folyamatosan mérik és módosítják a páratartalmat, a hőmérsékletet és a fényt a múmiáknak otthont adó helyiségekben.
Sepulveda és más kutatók szerint nagyszámú - talán több száz - Chinchorro-múmia van eltemetve a környező völgyek homokos felszíne alatt is, amely gyakran építkezések során kerül elő. Az emelkedő páratartalom már talán ezeket a maradványokat is érinti, és míg a degradációs folyamatnak a múzeumban mesterségesen gátat tudnak szabni, a természetes környezeti feltételeknek kitett helyszíneken a leletek állapota rosszabbodhat. Mitchell és csapata igyekszik megoldást találni erre a problémára is.
A Chinchorro vadászó-gyűjtögető embercsoport volt, amely a modern Chile és Peru partvidékén élt. Megkülönböztetés nélkül mindenkit mumifikáltak, ennek révén maradhatott fenn annyi múmia, amelyek legalább 2000 évvel idősebbek az egyiptomiaknál. A radiokarbon kormeghatározás szerint a legfiatalabbak a Kr. e. 5050-es időszakra tekintenek vissza, így a világ legidősebb, emberkéz alkotta múmiái Mitchell szerint. (Az ennél idősebb emberi maradványok valószínűleg természetes folyamatok révén mumifikálódtak.)
Forrás
Híradó.hu
