A Kassai Aranykincs rejtélye
A három napos tanácskozás egyik szervezője a Kassai Polgári Klub volt. A klub elnöke, Palenèárné Csáji Ildikó elmondta, elsősorban a kutatóknak, a történészeknek akartak teret adni, hogy mondják el az eddigi kutatásaik eredményeit, ugyanis "a klub tagja, Balázs Péter kutatásai alapján minden jel arra mutat, hogy Rákóczi-kincsről, Rákóczi vagyonról van szó."
A Kassai Aranykincset 1935-ben találták meg az egykori Szepesi Kamara épületének bontásakor. A lengyel származású Sztahó Péter vendégmunkás csákánya fordította ki a pince földjéből a cipó nagyságú, állatdíszítéssel ellátott rézkazettát. Ebben 2 920 darab aranyérmét, három arany medaliont és egy reneszánsz aranyláncot talált. Mint később kiderült, az érméket Európa 78 különböző pénzverdéjében és 22 városában verték, köztük Körmöcbányán, Kassán, de számos erdélyi és németalföldi veret is van köztük. A legfiatalabb pénzek 1679-ben vert körmöci aranydukátok. Balázs Péter kassai magánkutató már 40 éve foglalkozik a témával és figyelemre méltó eredményei vannak.
"Az én véleményem szerint a Kassai Aranykincs a Rákóczi fejedelmi család fejedelmi kincstárából származhat. Tehát ez egy feltételezés. A kincs összetétele – a protestáns vereteknek a többsége, a kazettának a formája, az, ami rajta található, maga az aranylánc – azonban mind arra enged következtetni, hogy itt nagyon sok dolog összefügg" - mondta portálunknak Balázs Péter.
A kutatások, a történelmi tények, a levéltári adatok és összefüggések ellenére évtizedekig agyonhallgatták a leletek magyar vonatkozását.
Balázs Péter szerint a cseh és a szlovák történetírás a kincset egyoldalúan mutatta be, azt sugallva, hogy a kincs mindenkié lehetett, csak nem egy fejedelmi családé, vagyis eszerint az aranykincs nem a szlovákoké, nem a cseheké, nem a magyaroké – hanem a kassaiaké.
A megtalált kincsnek kalandos sors jutott: a második világháború alatt Pozsonyban, majd Prágában rejtegették.
"Az akkori igazgató Josef Polák, ott volt 1935-ben a kincs megtalálásánál, a leveleiből kiderül, ő már akkor úgy gondolta, hogy ez a kincs Kassára kerül, mint állandó kiállítás" - mondta Pollák Róbert, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója.
"Azt tudjuk, hogy 1935 november hónapjában Josef Polák Pozsonyban járt, ahol két napon át a kollégákkal átnézte az egész anyagot és jelen volt, amikor elkészült az aranykincsnek a jegyzéke. A további levelezésből azt tudjuk meg, hogy még 1936 májusában sem tudta elérni azt, hogy az aranykincset vigyék át, bár erről szó volt, és a minisztériumi munkatársak is egyetértettek ebben, de ez sajnos nem történt meg" - ismertette a tényeket PhDr. Pavol Salamon kutató.
Az értékes leletegyüttes 1970-ben került vissza Kassára, ekkor a múzeum páncéltermében állították ki.
"Tudjuk, hogy nagyon hányatott sorsa volt a kincsnek" - mondta Pollák Róbert igazgató. "Még szerencsém volt ismerni Peták doktort, aki személyesen egy kis kofferben a feje alatt – legalábbis így mesélte – hozta el Prágából az Aranykincset, és Presta kollégát, aki az első állandó kiállítást csinálta meg, mely 1970-ben nyílt."
A Kassai Aranykincset 2008-ban ismét elszállították, ezúttal a múzeum felújítása miatt. 2013-as visszakerüléséig a legszigorúbb intézkedések mellett utaztatták a kincset. A szomszéd államok legismertebb, leghíresebb múzeumaiban mutatták be, először Pozsonyban, majd Prágában, Budapesten, Krakkóban, Ostraván.
A konferencia előadásai a Kassai Aranykincs megtalálásával és annak körülményeivel, utóéletével foglalkoztak, azzal, hogy merre vándorolt, milyen politikai érdekek ütköztek, mely országok igyekeztek megszerezni 1945 előtt a leletet. Másrészt az előadók egy része a korral és annak szereplőivel foglalkozott, azzal, kik lehettek a kincs tulajdonosai, illetve elrejtői. Ebben az aranyláncnak jut kulcsfontosságú szerep, hiszen annak birtokosa a rejtély megoldását segítheti elő. A konferenciára az egykori megtaláló fia is ellátogatott Lengyelországból. November végén kötetetbe rendezik a szakmai tanácskozás bővített anyagát.
