A jövőben műlevelekből nyerhetünk energiát

A fotoszintézis, amellyel a növények és baktériumok a napfény energiáját élelemmé és más típusú energiává alakítják át, "sajnálatos módon nem valami hatékony" - magyarázta Vancouverben Anne Jones, az Arizonai Állami Egyetem biokémikusa.

A világ energiafogyasztása a következő negyven évben várhatóan megduplázódik, miközben az olaj- és gázkészletek jelentősen apadnak. Ezért is keresik a kutatók azokat az új módszereket, amelyekkel a fotoszintézis folyamatát hatékonyabban lehetne lemásolni, és a természetben, például a cukorrépánál tapasztalható nagyjából ötszázalékoshoz képest legalább néhány százalékkal növelhetnénk az energia kinyerésének hatásfokát.

Jones emlékeztetett rá, hogy amikor bőséges a napfény, a növény molekuláris gépezete több elektront termel, mint amennyit fel tud használni, így ezek a többletelektronok elvesznek. A legújabb kutatások arra irányulnak, hogy a napenergia többletét annak átalakításával valamilyen formában tárolni tudják.

Howard Griffiths, a Cambridge-i Egyetem professzora azt célozta meg, hogy javítsa a folyamatot katalizáló úgynevezett Rubisco enzim teljesítményét egy új molekuláris mechanizmus, a C-4 révén. Ezt a sejtgépezetet génmódosított rizsbe is bejuttathatnák, ezáltal növelve a növény terméshozamát.

Richard Cogdell, a Glasgow-i Egyetem munkatársa mesterséges "levelet" alkalmazna, hogy közvetlenül hozzon létre bioüzemanyagot szén-dioxidból és vízből. "Ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembenézünk... 30-50 évünk van kifejlesztésére" - tette hozzá a skóciai kutató.