A horvát ifjúság a nemzet védelmére kel

A mozgalom "lelke" a 26 éves Ivan Pernar, aki különböző közösségi portálokon szervezi a demonstrációkat. Saját Facebook-oldalát az a felvétel díszíti, amelyen éppen elvezeti két rendőr, miután átugrott a kormánypalota előtt vont kordonon.
A horvát fiatalok követelései, amelyeket a közösségi portálokon terjesztenek, és utcai demonstrációikon transzparenseken hirdetnek (Volim Hrvatsku - ne u EU; Hrvatsko proljece 2011; Ne trebaju nam lideri da bismo odlucivali - Direktna demokracija! Protiv privatizacije - protiv kapitalizma i EU!) bizonyára megdobogtatnák a tíz éve elhunyt néhai államfő, Franjo Tudjman szívét - írta Frankfurter Allgemeine Zeitung. A vezérfonal nem más, mint a horvátok nemzeti és társadalmi leigázása, amellyel a népnek szembe kell szállnia.

Pernar: Többet adózzanak a gazdagok

A tüntetők nagy része a Tudjman által kikiáltott állami függetlenség éve (1991) után született. Még óvodába jártak, amikor véget értek a balkáni háborúk (1995) - ám szent meggyőződésük, hogy most már véget kell vetni a háborús bűnösök elleni örökös bírósági pereknek. Ha pedig feltétlenül szükség van perekre, akkor azokat semmi esetre sem holmi nemzetközi törvényszék, hanem csakis horvát bíróság tárgyalhatja, "horvát jog" szerint. Ez utóbbi ugyanis képes különbséget tenni a szándékosan elkövetett aljas bűncselekmények és olyanok között, amelyek egy igazságos honvédő háborúban, akaratlanul következtek be.
Pernar és az általa vezetett "Egyesülés a változásért" a háborús veteránok megmozdulásához időzítette a maga demonstrációját, amely a független Horvátország történetének legsúlyosabb zavargásába torkollott február 22-én. Pernar azonban nem szélsőjobboldali suhanc: a nemzeti érzés mellett számára legalább ilyen fontos a szociális érzékenység. Facebook-oldalán olvashatók a csoport követelései: a szociális állam megvédése a gazdagok és a vállalatok keményebb megadóztatásával; a piac szigorú szabályozása; a külföldi bankok befolyásának korlátozása, beleértve esetleges államosításukat is; az 1991 óta lezajlott privatizáció során jogellenesen szerzett vagyonok elkobzása.

Ébredj Horvátország!

A többségnek osztályharcot kell vívnia a vagyonát csalárd úton szerzett, túl gazdag kisebbség ellen - vallja Pernar. "Vagy a bankárok, vagy mi" - hangzik egyik kedvenc jelszava. Szerinte az országot "gazdasági holokauszt" fenyegeti, amelyet kapzsi külföldi tőkések idéznek elő: ők azok, akik "kivéreztetik" a népet, és merő mókából okozzák az egymást követő nemzetközi pénzügyi válságokat. A magát szabad gondolkodónak és szabad kereszténynek valló Pernar szerint e kapitalistákat egy korrupt "fasiszta diktatúra" védelmezi, amelynek élén Jadranka Kosor miniszterelnök áll.
A február 22-i tüntetésen, amelyhez egy időközben bezárt textilgyár elbocsátott munkásai is csatlakoztak, a résztvevők kórusban harsogták a jelszavakat: Ébredj Horvátország! Ki az utcára! Egymás után égették el a kormányzó HDZ, az ellenzéki SDP és az EU zászlaját.

Mint Pernar elmondta, őket nem zavarná, ha az "osztályharc", a politikusok elleni uszítás és a kormány esetleges bukása akadályozná Horvátország uniós csatlakozását. Bár a mozgalom tagjai is Európába tartanak - de nem feltétlenül most, és semmiképpen sem "lehajtott fővel", hanem azzal a feltétellel, hogy első helyen a "horvát érdekeknek" kell állniuk.
Gazdasági szempontból Horvátország már régen az EU tagja lehetne, hiszen mutatói jóval kedvezőbbek, mint a 2007 óta EU-tagállam Bulgária és Románia adatai - mutatott rá a Handelsblatt. Csakhogy a legutóbbi brüsszeli országjelentés szerint Zágráb még nem tesz eleget a csatlakozás néhány alapvető feltételének. Lemaradásban van a korrupció elleni harc terén, és a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód is hagy kívánnivalót maga után. Ráadásul belpolitikai síkon csöppet sem egyértelmű az uniós csatlakozás kérdése.

"EU-fásultság" a horvátok körében

A lakosság körében bizonyos mértékű "EU-fásultság" mutatkozik. Egy március elején végzett fölmérés tanúsága szerint a belépést támogatók tábora csak relatív gyönge többséggel (48%) bír a horvátok körében. A Promocija Plus intézet kimutatása szerint az ellenzők a lakosság 41 százalékát teszik ki. Egy évvel ezelőtt még jóval nagyobb különbség volt a támogatók és az ellenzők között, az "olvadást" a német gazdasági lap elsősorban az euroválságnak tulajdonítja.
Néhány évvel ezelőtt Pernar ifjú brigádja feltehetően még a konzervatív HDZ-ben talált volna politikai hazára - jegyezte meg a FAZ tudósítója. Csakhogy változnak az idők. Kosor kormányfő az elődje és politikai nevelőapja, Ivo Sanader Európa-párti politikáját folytatja. Egyelőre sem a tömegtüntetések, sem a rendkívüli választásokat sürgető ellenzéki követelések nem nyugtalanítják. Választási időpontról majd csak az EU-csatlakozási tárgyalások lezárása után hajlandó nyilatkozni - legkorábban szeptemberben.
A baloldali ellenzék egyelőre nem volt képes egyértelműen elítélni Pernart és mozgalmát, ami nem igazán meglepő. Ivica Racan szociáldemokrata kormánya (2000-2004) idején a baloldal újra meg újra megpróbálta csitítani a háborús veteránok radikális szárnyát. Módszerei közé tartozott a nemzeti húrok pengetése éppúgy, mint az ellenszegülés a hágai törvényszék követelésével, amely feltételezett horvát háborús bűnösök letartóztatására irányult.