A hitelminősítők csak tetézték a bajokat
Nagy visszhangot keltett Európában a neves St. Galleni Egyetem közgazdászprofesszorának napokban publikált elemzése a nemzetközi hitelminősítők szerepéről a pénzügyi válság elmélyítésében. Manfred Gertner szerint ezeket a cégek komoly felelősség terheli abban, hogy az európai válság ott tart, ahol ma minden hírből halljuk.
A svájci közgazdász a Kossuth rádiónak elmondta, kiindulópontja az volt, hogy már öt-hat éve tart a krízis, amely pénzügyiből európai adósságválságba csapott át. Ez tette kíváncsivá munkatársaival együtt, hogy megnézzék, milyen folyamat vezetett idáig. Mivel a hitelminősítők gyakran adtak rossz osztályzatokat az államoknak, e döntések megalapozottságát is vizsgálták az 1999 és 2010 közötti időszakot tekintve. Az elemzés után jutottak arra a megállapításra, hogy a 2009 után történtekért, legalábbis részben, ezek a nagy ügynökségek felelősek.
Manfred Gertner szerint az megállapítható volt, hogy bizonyos országokban 2007 előtt is magas volt az államadósság szintje, de úgy tűnt, ennek ellenére a tartozások kezelhetőek. Majd beütött a pénzügyi válság, és ez számos kormányt arra kényszerített, hogy beavatkozzon a gazdaságba, bankokat mentsen, növekedést élénkítsen. Az országok mégis recesszióba kerültek. Az adóbevételek csökkentek, a hiány nőtt, és bár ez csak átmeneti jelenség lett volna, időközben az állampapírok hozama, vagyis az utánuk fizetendő kamatok soha nem látott szintre nőttek. Ez ördögi körbe vitte az érintett államokat.
A közgazdász szerint a tartós hozamemelkedést a hitelminősítők felgyorsították, mert az országok a leminősítéseket követően csak egyre magasabb kamatok mellett tudták finanszírozni az államadósságot. Egyszerű összefüggés, hogy a leminősítés feljebb tolja az állampapírok hozamát, miközben a cég számára nincs nagy kockázata a dolognak, mert a rosszabb hitelbesorolás az általa előre jelzett következményekhez vezet – tette hozzá a szakember.
Manfred Gertner elmondta még, úgy véli, a 2007-2009-es pénzügyi válság első sokkja egy év alatt lecsengett volna, a költségvetések helyzete visszatért volna a normális tartományba. Ebben a végzetes pillanatban azonban a minősítők azt mondták, olyan nagyra duzzadtak az érintett államok adósságai, hogy azok nagy bajba kerültek, így többé nem bíznak bennük. Ekkor emelkedtek a hozamok, ami tetézte a bajokat – jelentette ki Manfred Gertner, a St. Galleni Egyetem közgazdászprofesszora.
