2017. április 3., 14:40

A hazai magyar fiatalok közel fele szívesen elmenne szülőföldjéről

KASSA. Magyarország határain kívül, a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok körében végzett reprezentatív kutatás eredményeiről számoltak be a Rovás Akadémián Kassán. A feltáró felmérés mindenre kiterjedő képet kíván adni a 15 és 29 év közötti magyar fiatalok életéről.
201704031446490.1000.jpg

Hasonló feltáró, átfogó felmérés 2001 óta nem valósult meg a külhoni magyar fiatalokról. A felmérést a Mathias Corvinus Kollégium megbízásából az MTA Kisebbségkutató Intézete bonyolította le.

Morvay Tünde, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, politológus tájékoztatása szerint egyrészt arra keresték a választ - lévén hogy a négy régióban készült a felmérés - , hogy egymáshoz hasonlítva mennyire különbözik egymástól a fiatalok életmódja, s mennyire volt hatással a kétezres évek eleje óta tendáló, úgynevezett nagy digitális forradalom. "2001-ben a felmérésben még egyáltalán nem szerepelhetett olyan kérdés, hogy van-e okos telefonja, okos óra, okos karperec, van-e közösségi háló, milyen nyelven használja" - mondta a politológus.

A mintegy 400 ezer külhoni magyar fiatalból 2700 fiatalt sikerült megszólítani, ebből 700 szlovákiai magyar. A 2001-es felméréssel is összevetve vizsgálták a migrációs hajlandóságot, a magyar állampolgárságért való folyamodást, a fiatalok anyagi helyzetét vagy a munkahellyel kapcsolatos elképzeléseiket.

Szerbhorváth György szociológus szerint a teljes felmérésben résztvevők közül ezúttal harmadával többen válaszolják azt, hogy konkrét tervük van a kiköltözésre.

Morvay Tünde szerint a felvidéki helyzet sem kecsegtető. Arra a kérdésre, hogy a szlovákiai magyar fiatalok elmennének-e, közel 50 százalékban ők is úgy nyilatkoztak, hogy szívesen mennének, alapvetően Nyugat-Európába. "Magyarország egyáltalán nem célpont a szlovákiai magyar fiatalok számára, s e téren nagyon-nagyon jelentős különbség van, ami azt gondolom, az adott ország gazdasági helyzetéből fakad. Volt egy kérdés, hogy mekkora az összbevétele ennek a korosztálynak, és négyszeres a különbség. Míg egy kárpátaljai magyar 100 eurónyi összegből gazdálkodik, addig a szlovákiai magyar 400-ból" - ismertette az adatokat az MTA politológusa.

A kutatásból az is kiderült, a szlovákiaiak nem hívják magukat felvidékinek, hanem szlovákiai magyarnak. És ami meglepő volt, ha választaniuk kellene a 8 órás, kevésbé jól fizetett, de biztos állás és a jól megfizetett, de szabadabb, rugalmasabb munka között, akkor az előbbit választanák, ami a hosszú távú anyagi biztonságot és kiszámíthatóságot jelenti. Az Y generációnak nevezett fiatalokat is már a létbizonytalanság és a munkanélküliség feszélyezi, ezért vágynak az anyagi biztonságra.

Zsigmond Csilla szociológus, aki a politika és a média területén végezte a felmérést, azért örült, mert mint fogalmazott, végre láthattak valamit a 15 és 29 éves korosztályról. A médiahasználatról eddig keveset tudtak a kutatók. Minél fiatalabbakról volt szó, annál gyakrabban használták digitális eszköztárukat. Az is kiderült, hogy a szlovákiai magyar fiatalok a legfelszereltebbek.

"Hogyha azt kérdeztük, hogy egy órás tevékenység alatt, legyen ez tanulás vagy bármilyen munka, hányszor szakítják meg azt, hogy ellenőrizzék valamelyik digitális kütyüjükön, érkezett-e üzenet, vagy kereste-e valaki őket, akkor ebben a korosztályban, a legfiatalabbaknál egy órában leginkább az jellemző, hogy minimum 3-5 alkalommal megszakítják az egy órai tevékenységet, de az sem volt kilógó eredmény, aki több mint hatszor tette ezt" - mondta a részleteket a Magyar Emberi Jogok Alapítvány munkatársa, Zsigmond Csilla szociológus.

Bevett szlogen, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika. Ennek ellenére kíváncsiak voltak arra, hogyan elégedettek az adott ország demokráciájával.

Zsigmond Csilla elmondta, a demokráciával való elégedettséget egy 1-től 10-ig terjedő skálán mérték. Az 1 az volt, hogy egyáltalán nem elégedett, a 10 az volt, hogy teljes mértékben elégedett. A régió magyar fiataljai közül egyetlen régióban sem éri el ez az átlagérték az 5-öst. Ez azért valamit jelez.

A kárpátaljai fiatalok esetében mindössze 2,9-es átlagot mértek a demokráciával kapcsolatos elégedettségüknél.  

Kiderült az is, hogy a vizsgált korosztályt nem lehet az identitástudattal vagy magyarságtudattal megszólítani. A reprezentatív felmérés adatai komoly támpontokat adhatnak a közpolitikai és oktatáspolitikai tervezés számára a döntéshozóknak.

Megosztás