A határon túliak választójoga lehetőség és kihívás
BUDAPEST. A magyarság és az ország sorsának világszerte közös döntése növeli az azonosságtudatot és a magyarok közötti szolidaritást – írja a Méltányosság Politikaelemző Központ legfrissebb elemzése alapján a mno.hu.
2010-ben az új parlamentben nagyfokú politikai konszenzus alakult ki az állampolgárság könnyített megadásáról, amelynek eredménye ez idáig közel 250 ezer új magyar állampolgár. A Fidesz–KDNP hatalomra kerülése után a kormányprogramban megfogalmazta: „a Nemzeti Ügyek Kormánya a határon túl élő magyarságot is részévé teszi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének” - fogalmaz a mno.hu cikkírója emlékeztetve: ennek elfogadása előtt szavazásra bocsátották az egyszerűsített honosítást elősegítő jogszabályt, amelyet a parlament konszenzussal fogadott el, csupán Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor szavazott a törvényjavaslat ellen.
Kovács András írásában kifejti: a világban számos gyakorlatban létezik és bevett, hogy a külföldön lakó állampolgárok is szavazhatnak. Speciális azon országok esete, ahol a külhoni állampolgárok aránya jelentős számú az anyaországban lakó állampolgárokhoz képest (Albánia, Horvátország, Írország, Izrael, Magyarország). Az Európa Tanács alkotmányjogi ügyekkel foglalkozó testülete, a Velencei Bizottság egy 2011-es jelentésében általánosságban vizsgálta a határon túli választójogot. Megállapították, hogy az egyetemes jogból nem levezethető gyakorlatról van szó, de számos országban alkalmazzák, a bizottság pedig ösztönzi a szavazati jog kiterjesztésének eme módját.
Vélhetően ennek a tudatában született meg a döntés tavaly év végén a gyakorlatban az országgyűlési képviselők választásáról szóló (2011. CCIII.) törvényben. Az országgyűlési választásokon, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok a pártlistákra szavazhatnak a 199 (106 egyéni, 93 listás) képviselői helyet magába foglaló parlamentben.
A Political Capital szerint 60 százalékos magyarországi részvétel mellett körülbelül 5 millió belföldi szavazatra, az erőviszonyoktól függően 2–3 millió töredékszavazatra és néhány százezer külhoni voksra számíthatunk. Ha tehát kiugróan nagy számban, akár 700–800 ezres nagyságrendben érkeznének szavazatok a határon túlról, akkor is alig tennék ki a listás ágon hasznosuló voksok egytizedét.
A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) szerint a szavazati jog kiterjesztése révén a nemzetegyesítés jogilag megtörténik, békés megoldással, határmódosítás nélkül. Új kezdetet jelent, amely nemcsak jogi, hanem társadalmi, gazdasági hatással is jár, elősegíti a magyar–magyar kapcsolatok továbbfejlődését. Az MPK rámutat arra is, hogy az az érvelés pedig, hogy ne döntsenek, mert nem kompetensek, nem ismerik a magyar politikát, sem állja meg a helyét egészen. Az elektronikus média révén ugyanis éppúgy elérhető számukra a magyar nyilvánosság, mint az anyaországi választóknak.
Az elemzőintézet úgy látja, hogy az új rendszer gyengesége, hogy az ellenzék egyik része nem értett egyet a kiterjesztéssel, valamint hogy Szlovákia esetében nemzetközi feszültséggel járhat. Az MPK a jogkiterjesztésben rejlő lehetőségek közt említi, hogy a döntéshozók közös megválasztása, a magyarság és az ország sorsának világszerte közös döntése növeli az azonosságtudatot és a magyarok közötti szolidaritást. Úgy látják lehet, hogy sok határon túli magyarnak így sikerül elkerülnie az asszimilációt.
Egy, a témában tavaly tartott konferencián Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, hogy a határon túli magyaroknak joguk kell legyen arra, hogy a közösség döntéseiben részt vegyenek. Nem sérti azon ország szuverenitását a külföldi szavazati jog gyakorlása, ahol történik – fejtette ki. Példaként hozta föl a hazánkban élő olaszok, románok választójogának a gyakorlását. Ez a téma a nemzeti szuverenitás hatáskörébe tartozik, de igényli a nemzetek közötti párbeszédet.
Valós veszély, hogy amint 2004. december 5. után történt, újbóli konfliktus támadhat az anyaországiak és a külhoniak között – vélekedik az MPK. Példaként hozzák föl Horvátországot, ahol előfordult, hogy az anyaországi horvát szavazatok a baloldalra és a jobboldalra fele–fele arányban kerültek, és a határon túli horvátok fenntartott helyei (plusz a nemzetiségi képviselők) a mérleg nyelvét jelentették.
A szavazati és döntési jog komolyabb felelősségvállalást is jelent Magyarország részéről: ha nem követik konkrét lépések – további támogatások a külhoniaknak, a szülőföldön maradás segítése –, akkor csak jogi aktus marad, összegezte véleményét a Méltányosság intézet. A politikai logika azt diktálja, hogy ezután minden párt szem előtt tartsa a határon túli szavazóit, mert különben alulmarad a versenyben – ismerteti a mno.hu hasábjain Kovács András
az elemzés eredményét.
Kovács András írásában kifejti: a világban számos gyakorlatban létezik és bevett, hogy a külföldön lakó állampolgárok is szavazhatnak. Speciális azon országok esete, ahol a külhoni állampolgárok aránya jelentős számú az anyaországban lakó állampolgárokhoz képest (Albánia, Horvátország, Írország, Izrael, Magyarország). Az Európa Tanács alkotmányjogi ügyekkel foglalkozó testülete, a Velencei Bizottság egy 2011-es jelentésében általánosságban vizsgálta a határon túli választójogot. Megállapították, hogy az egyetemes jogból nem levezethető gyakorlatról van szó, de számos országban alkalmazzák, a bizottság pedig ösztönzi a szavazati jog kiterjesztésének eme módját.
Vélhetően ennek a tudatában született meg a döntés tavaly év végén a gyakorlatban az országgyűlési képviselők választásáról szóló (2011. CCIII.) törvényben. Az országgyűlési választásokon, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok a pártlistákra szavazhatnak a 199 (106 egyéni, 93 listás) képviselői helyet magába foglaló parlamentben.
A Political Capital szerint 60 százalékos magyarországi részvétel mellett körülbelül 5 millió belföldi szavazatra, az erőviszonyoktól függően 2–3 millió töredékszavazatra és néhány százezer külhoni voksra számíthatunk. Ha tehát kiugróan nagy számban, akár 700–800 ezres nagyságrendben érkeznének szavazatok a határon túlról, akkor is alig tennék ki a listás ágon hasznosuló voksok egytizedét.
A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) szerint a szavazati jog kiterjesztése révén a nemzetegyesítés jogilag megtörténik, békés megoldással, határmódosítás nélkül. Új kezdetet jelent, amely nemcsak jogi, hanem társadalmi, gazdasági hatással is jár, elősegíti a magyar–magyar kapcsolatok továbbfejlődését. Az MPK rámutat arra is, hogy az az érvelés pedig, hogy ne döntsenek, mert nem kompetensek, nem ismerik a magyar politikát, sem állja meg a helyét egészen. Az elektronikus média révén ugyanis éppúgy elérhető számukra a magyar nyilvánosság, mint az anyaországi választóknak.
Az elemzőintézet úgy látja, hogy az új rendszer gyengesége, hogy az ellenzék egyik része nem értett egyet a kiterjesztéssel, valamint hogy Szlovákia esetében nemzetközi feszültséggel járhat. Az MPK a jogkiterjesztésben rejlő lehetőségek közt említi, hogy a döntéshozók közös megválasztása, a magyarság és az ország sorsának világszerte közös döntése növeli az azonosságtudatot és a magyarok közötti szolidaritást. Úgy látják lehet, hogy sok határon túli magyarnak így sikerül elkerülnie az asszimilációt.
Egy, a témában tavaly tartott konferencián Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, hogy a határon túli magyaroknak joguk kell legyen arra, hogy a közösség döntéseiben részt vegyenek. Nem sérti azon ország szuverenitását a külföldi szavazati jog gyakorlása, ahol történik – fejtette ki. Példaként hozta föl a hazánkban élő olaszok, románok választójogának a gyakorlását. Ez a téma a nemzeti szuverenitás hatáskörébe tartozik, de igényli a nemzetek közötti párbeszédet.
Valós veszély, hogy amint 2004. december 5. után történt, újbóli konfliktus támadhat az anyaországiak és a külhoniak között – vélekedik az MPK. Példaként hozzák föl Horvátországot, ahol előfordult, hogy az anyaországi horvát szavazatok a baloldalra és a jobboldalra fele–fele arányban kerültek, és a határon túli horvátok fenntartott helyei (plusz a nemzetiségi képviselők) a mérleg nyelvét jelentették.
A szavazati és döntési jog komolyabb felelősségvállalást is jelent Magyarország részéről: ha nem követik konkrét lépések – további támogatások a külhoniaknak, a szülőföldön maradás segítése –, akkor csak jogi aktus marad, összegezte véleményét a Méltányosság intézet. A politikai logika azt diktálja, hogy ezután minden párt szem előtt tartsa a határon túli szavazóit, mert különben alulmarad a versenyben – ismerteti a mno.hu hasábjain Kovács András
az elemzés eredményét.
Forrás
mno.hu
