A hadsereget is bevetnék a török tüntetők ellen
ANKARA. A török kormány első ízben azzal fenyegette meg a tüntetőket hétfőn, hogy szükség esetén beveti ellenük a hadsereget.
Ha nem elegendő a rendőrség fellépése a tüntetők ellen, a csendőrség fogja elvégezni a feladatot. Ha az sem elég, be lehet vetni a fegyveres erőket is - mondta Bülent Arinc miniszterelnök-helyettes egy tévéinterjúban.
A kormányellenes tiltakozások május 31-i kezdete óta a török kormány mindeddig a rendőrségre bízta az isztambuli és ankarai tüntetők megfékezését, a katonaságot nem vetették be. Mindez rávilágít arra, hogy a hadseregre a modern Törökországot megalapító Kemal Atatürk nevéhez fűződő szekuláris örökség letéteményeseként tekintenek.
Törökországban a XX. században négy katonai puccsot hajtottak végre - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség. Az utóbbi 11 évben, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöksége alatt több alkalommal tisztogatást hajtottak végre a hadsereg soraiban, és több száz katonatiszt áll bíróság előtt az iszlamista-konzervatív kormány elleni összeesküvés vádjával.
Vasárnap a hatóságok csaknem 600 embert vettek őrizetbe a kormányellenes tüntetéseken Isztambulban és Ankarában - közölték a két nagyváros ügyvédi kamaráinak névtelenséget kérő munkatársai. Csak Isztambulban 450 embert állítottak elő.
A német kancellár elítélte hétfőn a török biztonsági erők fellépését a kormányellenes tüntetőkkel szemben, a német újságíró szövetség (DJV) pedig tiltakozott amiatt, hogy Recep Tayyip Erdogan a török lakosság bujtogatásával vádolta meg a külföldi sajtót. Angela Merkel az RTL televízióban sugárzott interjúban hangsúlyozta: "nem fér össze a gyülekezési szabadságról és a véleményszabadságról alkotott elképzelésünkkel mindaz, ami jelenleg Törökországban történik". Hozzátette: a biztonsági erők "túl durván" lépnek fel a kormányellenes tüntetőkkel szemben. A demonstrációkról készült "rettenetes képek" mint oly sok embert, őt is megrázzák - mondta a német kancellár, hozzátéve, csak remélni tudja, hogy sikerül békés megoldást találni a konfliktusra.
Angela Merkel a törökországi tüntetéssorozat május végi kezdete óta először ítélte el a török hatóságok fellépését. A német kormány különböző képviselői azonban már eddig is többször felszólították a feleket, hogy törekedjenek a párbeszédre, az ankarai vezetést pedig figyelmeztették, hogy tiszteletben kell tartania a békés tüntetők jogait.
Guido Westerwelle külügyminiszter egy hétfői nyilatkozatában sajnálatosnak nevezte, hogy a török kormány nem a dialógust választotta. A liberális politikus vasárnap azt hangsúlyozta, hogy a demonstrációk a török civil társadalom fejlődését jelzik, aminek inkább örülni kellene, nem félni tőle.
Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke a Bild című lapnak nyilatkozva úgy vélte, a tüntetésekre adott török kormányzati reakció igazolja a Törökország uniós csatlakozását elutasító bajor konzervatív álláspontot. A demonstrációk szétverése "újabb erős érv" Törökország felvétele ellen - mondta az Angela Merkel vezette CDU bajor testvérpártjának elnöke a hétfőn közölt interjúban.
Michael Konken, a DJV elnöke hétfői közleményében hangsúlyozta: semmi köze a valósághoz, és csak a török kormányfőnek a sajtószabadság iránti zavaros viszonyát tükrözi Recep Tayyip Erdogan állítása, miszerint a zavargásokat külföldi médiumok szítják. Az újságíró szakma fő németországi szervezetének vezetője szerint "a világ nyilvánosságának nincs szüksége kioktatásra a média szerepéről egy olyan kormányfőtől, aki több tucat török újságíró alaptalan bebörtönzéséért felelős". A DJV elnöke felszólította a török kormányt, hogy tartsa tiszteletben a sajtószabadságot, és ne akadályozza az újságírók munkáját, és felszólította a német külügyminisztériumot, hogy a hívja fel a török kormány figyelmét a sajtószabadság tiszteletének fontosságára. Erdogan vasárnapi isztambuli beszédében úgy vélekedett, hogy a brit BBC, az amerikai CNN televízió és a Reuters hírügynökség "félretájékoztat", dezinformál törökországi tudósításaiban, és ezzel kormányellenes hangulatot kelt az országban.
Németországban nagyjából 3 millió török él, több mint 50 százalékuk német állampolgár. A török közösségek szervezetei a hét végén a belső vitákat, ellentéteket félretéve együtt tüntettek a török kormány ellen a berlini török nagykövetségnél. A vasárnapi demonstráción több ezren jelentek meg, és tüntetést tartottak több más német nagyvárosban is.
A kormányellenes tiltakozások május 31-i kezdete óta a török kormány mindeddig a rendőrségre bízta az isztambuli és ankarai tüntetők megfékezését, a katonaságot nem vetették be. Mindez rávilágít arra, hogy a hadseregre a modern Törökországot megalapító Kemal Atatürk nevéhez fűződő szekuláris örökség letéteményeseként tekintenek.
Törökországban a XX. században négy katonai puccsot hajtottak végre - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség. Az utóbbi 11 évben, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöksége alatt több alkalommal tisztogatást hajtottak végre a hadsereg soraiban, és több száz katonatiszt áll bíróság előtt az iszlamista-konzervatív kormány elleni összeesküvés vádjával.
Vasárnap a hatóságok csaknem 600 embert vettek őrizetbe a kormányellenes tüntetéseken Isztambulban és Ankarában - közölték a két nagyváros ügyvédi kamaráinak névtelenséget kérő munkatársai. Csak Isztambulban 450 embert állítottak elő.
A német kancellár elítélte hétfőn a török biztonsági erők fellépését a kormányellenes tüntetőkkel szemben, a német újságíró szövetség (DJV) pedig tiltakozott amiatt, hogy Recep Tayyip Erdogan a török lakosság bujtogatásával vádolta meg a külföldi sajtót. Angela Merkel az RTL televízióban sugárzott interjúban hangsúlyozta: "nem fér össze a gyülekezési szabadságról és a véleményszabadságról alkotott elképzelésünkkel mindaz, ami jelenleg Törökországban történik". Hozzátette: a biztonsági erők "túl durván" lépnek fel a kormányellenes tüntetőkkel szemben. A demonstrációkról készült "rettenetes képek" mint oly sok embert, őt is megrázzák - mondta a német kancellár, hozzátéve, csak remélni tudja, hogy sikerül békés megoldást találni a konfliktusra.
Angela Merkel a törökországi tüntetéssorozat május végi kezdete óta először ítélte el a török hatóságok fellépését. A német kormány különböző képviselői azonban már eddig is többször felszólították a feleket, hogy törekedjenek a párbeszédre, az ankarai vezetést pedig figyelmeztették, hogy tiszteletben kell tartania a békés tüntetők jogait.
Guido Westerwelle külügyminiszter egy hétfői nyilatkozatában sajnálatosnak nevezte, hogy a török kormány nem a dialógust választotta. A liberális politikus vasárnap azt hangsúlyozta, hogy a demonstrációk a török civil társadalom fejlődését jelzik, aminek inkább örülni kellene, nem félni tőle.
Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke a Bild című lapnak nyilatkozva úgy vélte, a tüntetésekre adott török kormányzati reakció igazolja a Törökország uniós csatlakozását elutasító bajor konzervatív álláspontot. A demonstrációk szétverése "újabb erős érv" Törökország felvétele ellen - mondta az Angela Merkel vezette CDU bajor testvérpártjának elnöke a hétfőn közölt interjúban.
Michael Konken, a DJV elnöke hétfői közleményében hangsúlyozta: semmi köze a valósághoz, és csak a török kormányfőnek a sajtószabadság iránti zavaros viszonyát tükrözi Recep Tayyip Erdogan állítása, miszerint a zavargásokat külföldi médiumok szítják. Az újságíró szakma fő németországi szervezetének vezetője szerint "a világ nyilvánosságának nincs szüksége kioktatásra a média szerepéről egy olyan kormányfőtől, aki több tucat török újságíró alaptalan bebörtönzéséért felelős". A DJV elnöke felszólította a török kormányt, hogy tartsa tiszteletben a sajtószabadságot, és ne akadályozza az újságírók munkáját, és felszólította a német külügyminisztériumot, hogy a hívja fel a török kormány figyelmét a sajtószabadság tiszteletének fontosságára. Erdogan vasárnapi isztambuli beszédében úgy vélekedett, hogy a brit BBC, az amerikai CNN televízió és a Reuters hírügynökség "félretájékoztat", dezinformál törökországi tudósításaiban, és ezzel kormányellenes hangulatot kelt az országban.
Németországban nagyjából 3 millió török él, több mint 50 százalékuk német állampolgár. A török közösségek szervezetei a hét végén a belső vitákat, ellentéteket félretéve együtt tüntettek a török kormány ellen a berlini török nagykövetségnél. A vasárnapi demonstráción több ezren jelentek meg, és tüntetést tartottak több más német nagyvárosban is.
Forrás
MTI
