A hackertámadások célja Trump megválasztási esélyeinek növelése volt

Az amerikai elnökválasztási kampány során Hillary Clintont támogató újság ennek kapcsán emlékeztetett: különböző hírszerzési ügynökségek már korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a hackertámadások célja Trump megválasztási esélyeinek növelése volt.

Az újság szerint miután a CIA eligazítást adott ez ügyben a kongresszusnak és a Fehér Háznak, republikánusok és demokraták is meggyőződtek a számítógépes feltörések céljáról. Kivéve Donald Trumpot. A megválasztott elnök Moszkvához hasonlóan azonnal nevetségesnek minősítette a CIA megállapítását.

Az amerikai lap emlékeztetett arra, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a választás után közölte: Moszkva kapcsolatban állt Trump kampánycsapatának több tagjával. Paul Manafort, a megválasztott elnök korábbi kampánymenedzsere azért mondott le tisztségéről, mert olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek szerint oroszországi kapcsolatai vannak. Michael Flynn altábornagy, akit Trump nemzetbiztonsági tanácsadójává választott, az orosz állami televízióban közvetített gálaesten Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán volt látható, ráadásul a Russia Today orosz finanszírozású angol nyelvű hírtelevízióban is többször megjelent kommentátorként.

Az NYT egy másik cikkében azt fejtegette: még ha a demokrata szervereket fel is törték, a "rossz fiúk" nem tudták segítség nélkül "meghackelni" a választást. Ehhez ugyanis szükség volt amerikai politikusok és a média segítségére is. A szerző hangsúlyozta, hogy a szavazást két dolog befolyásolhatta: a kiszivárogtatott demokrata levelezések folyamatos nyilvánosságra hozatala az amerikai média részéről, valamint az FBI utolsó pillanatban történt, Hillary Clinton ellen ható beavatkozása. Ez a két tényező pedig könnyen Trump kezére játszotta az ingadozó államokat.

Az írás azt állította: Trump egy gyűlésén nyilvánosan kérte fel Oroszországot arra, hogy törje fel Clinton emailjeit. Ezt a Republikánus Párt nem ítélte el, mert - a cikkíró szerint - "a párt kész megszegni a demokratikus normákat is a hatalom érdekében".

Az NYT egy másik írásában azt hangoztatta, hogy Trump elnöksége "fenyegetést jelent az amerikai demokráciára". A lap szerint Trump kampánya során "antidemokratikus magatartást" tanúsított, egyebek közt erőszakra bátorította támogatóit, ígéretet tett arra, hogy eljárást indít Hillary Clinton ellen, jogi következményekkel fenyegette az őt bíráló médiát, és utalt arra is, hogy nem fogadja el a választás eredményét, ha nem ő kerül ki győztesen.

Az újság szerint nem Trump az első autoriter hajlamú amerikai politikus, de ő az első, akit elnökké választottak. Ennek oka pedig az amerikai lap szerint az, hogy kudarcot vallott többi közt a pártok jelölési rendszere, továbbá a média is. Az amerikai demokrácia védelmét ellátni hivatott fékek és ellensúlyok rendszere pedig valószínűleg gyengébb, mint ahogy azt az amerikaiak gondolnák - vélekedett a szerző.

Clinton: az amerikai demokrácia aláásása volt a célja az orosz hackertámadásoknak

Az amerikai demokrácia aláásása volt a célja az elnökválasztási kampány alatt történt orosz hackertámadásoknak - vélekedett Hillary Clinton, az elnökválasztás demokrata párti jelöltje a New York Times jelentése szerint pénteken Manhattanben egy támogatói rendezvényen.

A volt first lady és külügyminiszter két "példa nélküli" tényezőre vezette vissza választási vereségét. Az egyik az volt - mondta - , hogy néhány nappal a választás előtt nyilvánosságra került James Comey-nek, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójának a levele, amelyben közölte az amerikai törvényhozással, hogy újraindították a vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy külügyminiszterként Clinton egy magánszerveren keresztül bonyolította hivatalos levelezését.

A másik tényezőt a hackertámadások jelentették Hillary Clinton szerint. Úgy vélte: a kampánystábja és a Demokrata Párt választási bizottsága elleni internetes támadások mögött az áll, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök neheztel rá, amiért 2011-ben, külügyminisztersége idején azt mondta, hogy az orosz parlamenti választásokat elcsalták.

Arról is beszélt, hogy nézete szerint a támadásoknak az amerikai demokrácia aláásása volt a célja.

A demokrata jelölt, aki a novemberi választáson alulmaradt a republikánusok által indított Donald Trumppal szemben, most először beszélt nyilvánosan a témáról azóta, hogy nyilvánosságra került egy hírszerzési megállapítás, amely szerint a támadások kifejezett célja az ő győzelmének megakadályozása volt.

Magas rangú demokrata tisztségviselők, köztük Barack Obama elnök is az elmúlt napokban az orosz kormányt és személyesen Putyint tették felelőssé azért, hogy orosz hackerek hozzáfértek Clinton kampánytanácsadója, John Podesta és más stábtagok elektronikus leveleihez. A megválasztott elnök, Donald Trump "nevetségesnek" nevezte az állításokat, hogy Moszkva beavatkozott az ő győzelme érdekében.

Az FBI is egyetért azzal, hogy Moszkva Trumpot akarta a Fehér Házba segíteni

Egyetért az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) abban, hogy az amerikai választásokkal kapcsolatos orosz hackertámadások célja az volt, hogy ártsanak Hillary Clintonnak, és Donald Trump nyerje az elnökválasztást - közölték helyi idő szerint pénteken nevük mellőzését kérő kormányzati források Washingtonban.

Így most már a CIA és a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság mellett az FBI is úgy gondolja: igenis Oroszország állt a demokrata párt és a Clinton-kampány vezetői ellen végrehajtott kibertámadások mögött.

A The Washington Post című tekintélyes amerikai napilap pénteken arról is beszámolt, hogy a CIA-t vezető John Brennan egy olyan feljegyzést küldött körbe, melyben az áll: "erős egyetértés alakult ki közöttünk az orosz beavatkozás léptékéről, természetéről és szándékáról".

Az FBI egyelőre hivatalosan nem kommentálta az értesülést.

Republikánus párti képviselők közben arra panaszkodnak, hogy a hírszerzés nem tájékoztatja őket elég kimerítően arról, hogy mit találtak az ügyben. Egy kormányzati tisztviselő ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kongresszus és a két hírszerzési bizottság vezetői tájékoztatást kaptak a CIA nyomozásának eredményeiről. Ennek ellenére Devin Nunes, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke, aki Trump csapatának is tagja, azt követeli, hogy a teljes bizottságot tájékoztassák. A kormány szerint érzékeny információk esetén az a bevett gyakorlat, hogy a bizottságok és a kongresszus vezetői kapnak tájékoztatást.

A Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság emellett azt tudatta, hogy hivatalosan semmilyen információt nem adnak ki, amíg le nem zárul az a vizsgálat, melyet a héten Barack Obama leköszönő elnök rendelt el az ügyben.

Az amerikai politikai elit és a közvélemény egy nagyon fontos embert kivéve egyébként egyetért abban, hogy Oroszország áll a hackertámadások mögött, a szándékokról volt eddig leginkább vita. Donald Trump az egyetlen, aki ezt megkérdőjelezi. Õ maga egyébként egy interjúban a múlt héten elárulta, hogy a korábbi elnökökkel ellentétben nem hallgatja meg nap mint a nap a hírszerzési tájékoztatókat, csak hetente egyszer.

"Tudja, én egy okos ember vagyok. Nem kell, hogy minden nap elmondják nekem szóról szóra ugyanazt" - magyarázta Trump, s mondandójának lényege az volt, hogy bármikor elérhető, szóljanak akkor, ha változik valami.