A görögökre figyelnek Nagy-Britanniában

A szerző szerint a vasárnapi választások kimenetele sok tekintetben meghatározhatja a várhatóan május 7-én rendezendő brit parlamenti választásokat. Úgy vélte, ha a megszorításokat ellenző Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) párt győzedelmeskedik Görögországban, súlyosbodhat az eurózóna válsága, és ismételten az adóssághalmok, csődkockázatok és a bankok működése tematizálná a brit választási kampányt.

Amennyiben Londonban a gazdaságpolitika uralná a politikai közbeszédet, a The Spectator szerint azoknak a figyelmeztetéseknek adnának nagyobb hitelt a választók, amelyek a kormányzati hitelfelvételek veszélyeiről szólnak. Ez pedig a Konzervatív Pártot segítené. A lap úgy vélte, David Cameron brit miniszterelnöknek és George Osborne brit pénzügyminiszternek a szigetország gazdaságának stabilizálásában elért eredményeit még előnyösebb fényben tüntethetnék fel a toryk, és a választók azt is leszűrhetnék a történésekből, hogy jelenleg nem lenne tanácsos újoncot küldeni a Downing Streetre.

A toryk közül néhányan azonban nem számítanak arra, hogy az eurózóna problémái ismét az újságok címlapjaira kerülnének, s ez saját malmukra hajthatná a vizet. Inkább attól tartanak, hogy a Sziriza esetleges diadala a brit választás egyik fő kérdésévé emelheti a britek EU-tagságát, és Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) euroszkeptikus elnöke az athéni eseményekkel támasztaná alá azt, hogy miért is kellene elhagynia Londonnak a "süllyedő hajót".

A Sziriza mindenesetre folyamatosan azt hangoztatja, hogy Görögország az eurózónában marad, és Alekszisz Ciprasz pártja csupán a megszorító politika bilincseit akarja lerázni magáról. Elképzelése szerint Athén újratárgyalná a nemzetközi hitelezőkkel kötött korábbi megállapodásokat, célja pedig elsősorban a görög adósság egy részének elengedése.

Mindenesetre Forsyth szerint az Európai Unió erőközpontjai vonakodnak attól, hogy beadják a derekukat a Szirizának. Berlin, Frankfurt és Brüsszel hajthatatlanul kiállnak a görög mentőcsomag korábban lefektetett feltételei mellett.

A The Spectator úgy vélte, Görögország esetén nem csupán egy aprócska gazdaságról van szó Európa délkeleti peremén. Nyugat-Európa attól tart, hogy ha a Sziriza megnyeri a vasárnapi voksolást, az EU perifériáján fekvő országok állampolgárai ugyancsak az erősen baloldali pártok felé fordulhatnak, bízva abban, hogy ez a fiskális fegyelem lazításához vezet majd.

A közvélemény-kutatások már most azt mutatják, hogy a mindössze egy évvel ezelőtt, a megszorító politikával szemben kiálló civil szervezetként alapított baloldali Podemos vezeti a spanyol pártok népszerűségi listáját, néhány hónappal a Spanyolországban esedékes parlamenti választások előtt. A brit lap arra is emlékeztet, hogy a Sziriza diadala a francia szavazókat is arra buzdíthatja, hogy a közös valutát ellenző, szélsőjobboldali Nemzeti Front pártot támogassák a 2017-es francia parlamenti választásokon. Egy brit diplomáciai forrás pedig úgy vélte, Marine Le Pen pártjának esetleges győzelme Franciaországban maga lenne a "német politikai irányvonal abszolút rémálma".

Forsyth szerint az európai kormányok utolsó reménye az, ha Brüsszel továbbra is hajthatatlan marad, ami végül meggyőzi a görög választókat arról, hogy Ciprasz pártjának támogatása egyszerűen túl kockázatos, és az eurózónából való kiűzetés veszélyét hordozza magában. A The Spectator szerint a brit miniszterelnök működőképesnek látja ezt a stratégiát. Cameron a múlt hét elején a görög helyzetről érdeklődő egyik újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy a közvélemény-kutatások szerint csekély a Sziriza előnye, s a kampány kezdete óta valamennyivel csökkent is.

Ehhez képest egy pénteken közzétett közvélemény-kutatás szerint a Sziriza 6 százalékponttal előzi meg legfőbb riválisát, az Antonisz Szamarasz kormányfő irányította Új Demokráciát (ND). A Sziriza a szavazatok 32,2 százalékára számíthat, míg a konzervatívok támogatottsága 26 százaléknál jár.

A brit lap úgy vélte, amennyiben végül valóban Ciprasz ülhet a miniszterelnöki székbe, Athén és az európai vezetők között a játékelmélet nyelvén szólva egyfajta "gyáva nyúl"-játék kezdődhet. Mivel a görög politikus egész kampányát arra az ígéretre építette, hogy javít a görög mentőcsomaghoz kapcsolt feltételeken, ettől aligha tágíthat. A németek, finnek, hollandok és a fiskális fegyelem védelmezői viszont a reformok terén nem fognak visszakozni.

A brit szerző szerint a németek jelenleg sokkal inkább készek arra, hogy elengedjék a görögöket az eurózónából, mint az övezet válságának bármely korábbi pontján. Ma úgy vélik, hogy kezelhető problémát jelentene, ha Athén feladná a közös valutát. Németországban belpolitikai okokból kifolyólag is keményebb álláspontot képvisel Angela Merkel német kancellár pártja, a kereszténydemokrata CDU és koalíciós partnere, a keresztényszociális CSU. Berlin tart ugyanis az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AFD) tömörülés további erősödésétől, amelyet a felmérések szerint jelenleg a választók hét százaléka támogat.

Forsyth szerint az Athénnak adott engedmények szárnyakat adnának az AFD-nek. Úgy vélte, talán elhamarkodottan, de jelenleg a pénzügyi piacok bizakodóak annak kapcsán, hogy az eurózóna bankrendszere meg tudna-e birkózni a görögök távozásával az eurózónából.