A gimnáziumokat veszélyezteti Draxler új rendelete
Morvay Katalin, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) égisze alatt működő Iskolavezetők Társulásának elnöke portálunknak elmondta, hogy nem újkeletű dologról van szó, hiszen hasonló terve már volt Dušan Èaploviè oktatási exminiszternek is.
„A 2008-as évből származó 245-ös számú oktatási törvény 33. paragrafusa nagyon sokszor különböző változásokon ment keresztül. A legutolsó változás az, hogy 2015. szeptember 1-jétől a 33-as paragrafus 7. és 8. pontja kimondja: középiskolai osztályt csak akkor lehet megnyitni, ha annak legalább 17 diákja van“ – nyilatkozta a pozsonyi Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatónője.
A szakközépiskolák és speciális iskolák esetében lehetnek kivételek. Az intézmények fenntartóin múlik, hogy akár 17-nél kevesebb diákkal is hajlandók-e osztályt nyitni. Az említett rendelet értelmében a gimnáziumok semmiképp sem kaphatnak kivételt.
A Draxler-féle rendelet a már megnyitott osztályokra nem vonatkozik.
"Tehát azok az osztályok, amelyekben 17-nél kevesebb diák van, vagy tanév közben csökken a diákok létszáma, nem szűnnek meg, hanem kapnak egy év haladékot, vagyis a 2015/16-os tanév végéig működtethetők. Ha az adott iskolában működik párhuzamos évfolyam, akkor a 2016/17-es tanévben már össze kell vonni az ilyen osztályokat. Ha viszont erre nincs mód, akkor az iskola vezetésének gondoskodnia kell arról, hogy az érintett diákok más iskolákba kerülhessenek“ – magyarázta Morvay Katalin.
Draxler oktatási miniszter a szlovákiai magyar pedagógusok hétvégén Rozsnyón tartott XXI. országos találkozóján a kisiskolák helyzetéről és a normatív finanszírozásról is beszélt. E témák kapcsán azt is elmondta, hogy az oktatási törvény különféle tervezett módosításainak a kérdéskörét a parlament májusi ülésén majd újra megnyitják, és vitára bocsátják. Kijelentette, hogy nem híve az iskolák, illetve osztályok bezárásának.
„Bízom abban, hogy ebben a vitában számunkra is pozitív javaslatokkal rukkolnak majd elő, és módosítják a még Dušan Èaploviè által kidolgozott oktatási törvényt. Mivel a miniszteri rendelet több szlovák tannyelvű gimnáziumot is negatívan érint, lehet, hogy a 2016-os parlamenti választások közeledtével a vonatkozó jogszabályon is enyhítenek“ – fogalmazott az Iskolavezetők Társulásának elnöke, hangsúlyozva azt is, ez történt a Èaploviè-műhelyből kikerülő másik javaslattal is, amely szerint a gimnáziumokba csak a legrosszabb esetben 2,0 átlagot elérő, a szakközépiskolákba pedig a 2,75 átlagot elérő végzős alapiskolásokat vehették volna fel. „Végül annak ellenére, hogy a vonatkozó törvény még mindig hatályos, az Alkotmánybíróság azonban másként döntött, így ezek az átlagok idén nem szabhattak gátat a kilencedikesek középiskolai felvételének“.
Felmerül a kérdés, hogy az egyházi és a nyolcosztályos gimnáziumokra is vonatkozik-e a szerdán életbe lépett 65-ös számú rendelet. Morvay Katalin tájékoztatása szerint a 33-as számú paragrafus ugyanis külön-külön nem tér ki az állami, továbbá az egyházi fenntartású iskolákra és a magánintézményekre.
A szakmai szervezetek és a szakértők is úgy vélik, a vitás kérdések tisztázása érdekében is ideje volna annak, hogy az érintett iskolák különböző szintű fenntartói, az önkormányzatok, az intézményvezetők, a szülők és a pedagógusok végre összefogjanak, és közösen hallassák hangjukat, együtt lépjenek fel az iskolákat veszélyzetető elképzelések és döntések ellen.
„A rozsnyói találkozón elhangzottak is arról szóltak, hogy csak akkor van erőnk, és tudunk bármit is tenni, ha összefogunk! Eközben azt a tényt is figyelembe kell vennünk, hogy miközben a gyerekek száma átmenetileg egyre kisebb, akadnak olyan járások, amelyekben jelenleg 4-5 középiskola is működik. Valószínűleg az osztálylétszámokkal foglalkozó illetékesek is tanulmányozták a populációs görbéket. Az elkövetkező négy-öt esztendő az időszerű demográfiai mutatók miatt kritikusnak bizonyulhat, de a gyermekeink és az iskoláink érdekében ezt az időszakot is összefogással át kell tudni vészelni“ – hangsúlyozta az iskolaigazgató.
Csupán április végén, azaz a jelentkezési ívek leadása után derül majd ki az, hogy szeptembertől mely intézmények tudnak egy vagy több osztályt nyitni. A magyar szülők és gyermekeik akkor döntenek jól, ha a magyar tannyelvű gimnáziumokba jelentkeznek, hiszen ezzel ma még csak egy-egy osztálynak, de hosszútávon az egész intézménynek a további létét biztosítják.
