A francia nemzetgyűlés megszavazta a szíriai katonai beavatkozás meghosszabbítását

A javaslatot 515 igen és négy nem szavazattal, valamint tíz tartózkodással fogadta el az alsóház.  

Egy órával később a felsőház is hasonló döntést hozott: a szenátorok 325 igen szavazat és 21 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatták a katonai fellépés meghosszabbítását.  

A parlamenti szavazásra azért volt szükség, mert az alkotmány értelmében a négy hónapot meghaladó katonai beavatkozásokhoz a képviselők jóváhagyása is szükséges.

Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter a szavazást megelőző vitában jelezte: mind a 27 másik uniós tagállam jelezte Párizsnak, hogy közvetlen vagy közvetett módon támogatja Franciaország katonai szerepvállalását Szíriában.

"Az (Európai Unió) mind a 27 (másik) tagállama úgy döntött, hogy támogatásáról biztosítja Franciaországot, vagy közvetlen támogatás formájában a szíriai hadtéren, vagy közvetett támogatás formájában a Közel-Keleten vagy más színtereken, ahol fellépnek a francia erők" - mondta Le Drian, de nem említette, Párizs milyen jellegű segítséget kért partnereitől a november 13-i merényletek után.

A német kormány jelezte, 200-ról 650-re emelik a Bundeswehr Maliban szolgáló kontingensének maximális létszámát, hogy tehermentesítsék a francia erőket, és 100-ról 150-re emelik az Iszlám Állam ellen harcoló észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) kiképzésében segédkező német katonák számát.

Nagy-Britannia a Cipruson található Akrotiri brit bázis használatát ajánlotta fel a francia légierőnek az Iszlám Állam szíriai állásai elleni támadásokhoz.

A Franciaországnak nyújtott segítség az uniós országok részéről "könnyíti az erőink terheit, lehetővé teszi a reorientációt és a lehetőségeink jobb kihasználását" - hangsúlyozta Jean-Yves Le Drian.

A védelmi miniszter szerint "ez fontos lépés az európai szintű kollektív fellépés, a lisszaboni szerződés 42.7-es cikkelye értelmében".

"Európa teljesen magáénak érzi a katonai műveletet, amelyet (a merényleteket magára vállaló Iszlám Állam ellen) indítottunk" - tette hozzá a francia védelmi miniszter.

Hollande nagyobb szerepvállalásra kérte Németországot a dzsihadisták elleni harcban

Francois Hollande francia államfő azt kérte szerdán Németországtól, hogy vállaljon nagyobb szerepet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni katonai fellépésben Szíriában és Irakban. Egyben sürgette, hogy ne mossák össze a menekülteket és a terroristákat.

"Azt szeretném, ha Németország jobban elkötelezné magát az Iszlám Állam elleni harcban Szíriában és Irakban. Nagyon figyelmes leszek arra, amit erről a kancellár fog mondani, ismerve a külföldi beavatkozással kapcsolatos németországi szabályokat" - fogalmazott a francia elnök arra utalva, hogy minden külföldi katonai beavatkozáshoz előzetesen a német parlament felhatalmazására van szükség.

"Gyorsan fogunk lépni, mert együtt akarunk a terrorizmus ellen harcolni, ez feladatunk és kötelességünk, határozottan kell lépni. Az Iszlám Államot nem tudjuk szavakkal legyőzni, katonai eszközökre lesz szükség" - válaszolta Angela Merkel német kancellár francia kollegájának a párizsi Elysée-palotában tartott közös sajtótájékoztatójukon, mielőtt tárgyalóasztalhoz ültek.

 A megbeszélés fő témái a terrorizmus elleni harc és az európai migránshelyzet.

A német kormány, amely nem vesz részt az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban, napközben jelezte, 200-ról 650-re emelik a Bundeswehr Maliban szolgáló kontingensének maximális létszámát, hogy tehermentesítsék a francia erőket, és 100-ról 150-re emelik az Iszlám Állam ellen harcoló észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) kiképzésében segédkező német katonák számát.

A francia elnök a menekültek és a terroristák összemosásának elkerülésére szólított fel. "Nagyon sokan éppen azért jöttek Európába, mert a szíriai mészárlások, a rezsim bombázásai, az Iszlám Állam öldöklései elől menekülnek. Kötelességünk volt befogadni őket. El kell kerülnünk az összemosást, amely elfogadhatatlan" - mondta Francois Hollande.

A két ország vezetője kora este együtt tisztelgett a november 13-i párizsi merényletek 130 áldozatának emléke előtt a megemlékezések szimbolikus helyévé vált République téren. Francois Hollande és Angela Merkel fejet hajtott a tér közepén álló emlékműnél elhelyezett gyertyák, feliratok és virágok előtt, majd hosszan beszélgettek. A merényletek helyszíne közelében található tér gyűlések és megemlékezések színhelye január óta, amikor az első dzsihadista merényletekben 17 embert öltek meg a francia fővárosban.