A fiatal csillagokat számlálják magyar csillagászok
Csillagbölcsők – magyar csillagászok tömegével fedezik fel a keletkező csillagokat egy új módszer segítségével. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei a legnagyobb európai űrtávcsövek segítségével dolgoznak.
Fehér Orsolya, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatás során a TMC1 sűrű és hideg csillagközi felhővel foglalkozott, ez a Taurusz csillagképben található, tőlünk nagyjából 450 fényévre.
A csillagközi felhők azért fontosak, mert a galaxisunkban elsősorban ezekben a felhőkben keletkeznek a csillagok. A felhők fizikai és kémiai viszonyai határozzák meg a születő csillagok tulajdonságait.
A kutatás során kétféle méréssel dolgozott. Az egyik a csillagközi felhő portartalmának infravörös sugárzását mérte, ennek adatait a Hersell űrteleszkóp szolgáltatta. A német, effelsbergi 100 méteres teleszkóppal pedig megmérték a felhőben található ammónia molekulák rádiósugárzását.
„Az ammónia molekula detektálásával megtudjuk, hogy a csillag körüli anyag milyen sűrű, mennyire takarja el a csillag sugárzását, ebből a csillag korára és fejlődési állapotára következtethetünk” – mondta el Fehér Orsolya.
A két felhő egymás közötti távolságát is meg tudták mérni. Arra jutottak, hogy a vizsgált csillag és a körülötte lévő anyag egy harmad fényév távolságra helyezkedik el.
De hogyan is képzeljük el a csillagbölcsőket? A csillagközi gázfelhők sokkal több milliárdszor ritkábbak, mint a levegő – mondta el Tóth L. Viktor, az ELTE Természettudományi Kar adjunktusa. Ebből a ritka gázból a vízhez hasonló sűrűségű csillagok születnek, miközben a csillagközi gázok mozgási energiája megmarad. Végül a köd belsejében egy csillag keletkezik. Az egész univerzum összetétele azért változik meg, mert új csillagok születnek és ezek a periódusos rendszer összes elemét előállítják – emelte ki a szakember.
Ha meg tudjuk mondani, mennyi csillag keletkezik, azt is meg tudjuk mondani, milyen gyorsan változik meg a teljes univerzumunk kémiája – tette hozzá.
A mi galaxisunkban évente egy csillag keletkezik, de vannak olyan galaxisok is, ahol százával születnek fiatal csillagok akár egy év alatt is.
A Magyar Csillagászati Intézet vezetésével a szakemberek most a Hersell pontforrás-katalóguson dolgoznak, ami az előrejelzések szerint több millió olyan pontforrást fog tartalmazni, ami eddig ismeretlen volt a csillagászok számára.
A pontforrás katalógus az égi pontszerű objektumok halmazát tartalmazza. Több mint 700 millió csillagot katalogizáltak, ebből válogatták ki a fiatalokat úgynevezett gépi tanulásos módszerrel. Ennek lényege, hogy megtanítják a számítógépnek az egyes típusok fő paramétereit, és a gép egy matematikai modell alapján megjósolja, hogy az az ismeretlen objektum milyen típusú.
