2015. február 13., 07:56

A Fehér Ház az orosz katonák és hadfelszerelés visszavonását sürgette

WASHINGTON. "Potenciálisan jelentős lépésnek" minősítette a kelet-ukrajnai harcok befejezéséről kötött minszki megállapodást közleményében a washingtoni Fehér Ház, mindazonáltal aláhúzta, hogy a nehézfegyvereket el kell távolítani a térségből és felszólította Oroszországot, hogy vonja ki onnan katonáit és hadfelszerelését.

"A megállapodás igazi próbája annak teljes és egyértelmű végrehajtása lesz, beleértve a harci cselekmények tartós beszüntetését és ukrán ellenőrzés helyreállítását az Oroszországgal közös határon" - szögezte le az amerikai elnöki hivatal.

A közlemény szerint "az Egyesült Államokat különösen aggasztja a harcok csütörtöki felerősödése, ami nincs összhangban a megállapodást szellemével". A dokumentum méltatta az annak elérése érdekében Merkel német kancellár és Hollande francia elnök által tett erőfeszítéseket.

John Kerry amerikai külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy Washington enyhítene azokon a szankciókon, amelyeket a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt vezetett be Oroszország ellen, ha Moszkva tiszteletben tartja a két minszki megállapodást. "Ahogy régóta mondjuk, az Egyesült Államok kész fontolóra venni az Oroszországra vonatkozó szankciók visszavonását, mihelyt maradéktalanul megvalósul a 2014 szeptemberi és a mostani minszki megállapodás" - írta közleményében az amerikai diplomácia vezetője.

Hónapokig elhúzódna az amerikai fegyverek leszállítása

Hónapokba telne az amerikai fegyverek Ukrajnának történő leszállítása, ha Barack Obama elnök rászánná magát egy ilyen döntésre, és ez a lassúság erősen tompítaná a katonai támogatás hatását a harctereken - írta a The Wall Street Journal.

A lap rámutatott, hogy már a halált nem okozó eszközök Ukrajnába juttatása is komoly bürokratikus és logisztikai akadályokba ütközött. Noha Kijev már a kelet-ukrajnai konfliktus kitörésekor beterjesztette Washingtonnak a segélyre vonatkozó igényeit, az azonnali fogyasztásra kész élelmiszercsomagok tavaly márciusban, az elsősegélycsomagok júniusban, a kézi adóvevők júliusban, a sisakok augusztusban, az éjjellátó készülékek szeptemberben, az ellenséges aknavetőket bemérő radarok pedig novemberben és decemberben kezdtek megérkezni.

A külföldre irányuló amerikai fegyvereladások rendszerét alapvetően úgy alakították ki, hogy az a szövetségesek katonai potenciáljának fokozatos erősítését szolgája, ne pedig a sürgősségi segélyezést. De a halált nem okozó katonai eszközök szállítását tovább lassította, hogy az ukránok nem voltak tisztában az amerikai bürokrácia szabályaival, és nem tudták hogyan kell megfogalmazni a kérvényeket, amelyeket végül amerikai tisztségviselők írtak meg helyettük.

A mechanizmusba emellett olyan biztosítékokat is beépítettek, amelyek azt hivatottak szavatolni, hogy a fegyverek ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. A konkrét eszközök leszállítását ezért hosszas belső engedélyeztetési viták lassítják.

A folyamat a Pentagon több tisztségviselője szerint felgyorsult, mert több bürokratikus akadályt sikerült kiiktatni a rendszerből, és Ukrajnát kiemelt fontosságú rendeltetési országnak nyilvánították.

Az Egyesült Államoknak azonban jelenleg nincsenek fölös tartalékai olyan eszközökből - páncéltörő eszközök, aknavetők és más védelmi eszközök - amelyeknek az esetleges Ukrajnába szállítását a Fehér Ház fontolóra vette. Ezeket a fegyvereket ezért közbeszerzési eljárás keretében meg kellene rendelni a gyártóktól, ami hónapokig elhúzódhat, és ami időt biztosítana Moszkva számára, hogy további fegyverekkel lássa el a kelet-ukrajnai szakadárokat.

Noha a Fehér Ház még mérlegeli, hogy engedélyezze-e a fegyverszállításokat, a kongresszus már elfogadta azt a törvényt, amely erre felhatalmazást ad a számára. A washingtoni viták középpontjában az áll, hogy vajon egy ilyen lépés olaj lenne-e a tűzre, vagy pedig a veszteségek növekedése jobb belátásra bírná Vlagyimir Putyin orosz elnököt.



Megosztás